Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet, Hortiné dr. Bathó Edit, Kiss Erika - A Jászkunság kutatása

Raktáron
Raktárkészlet:
1 db
Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet, Hortiné dr. Bathó Edit, Kiss Erika - A Jászkunság kutatása
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
ISBN
9632042859
1 600 Ft
A vásárlás után járó pontok: 16 Ft
Részletek

A magyarországi nagy tájak, néprajzi csoportok történetének és néprajzának a kutatásában kiemelkedő eredményt ért el a Jászság és a Kunság. Nagyszámú tanulmány és könyv foglalkozik a jászok és a kunok Magyarországra való betelepüléseivel, gazdasági, társadalmi helyzetével, kultúrájával, évszázadok változásaival. Ennek ellenére több évszázad gazdasági, politikai, történeti eseményeinek a feltárása, elemzése még sok feladatot ró a jászok és a kunok kutatóira. Számos kitűnő szakember végzi ezt a munkát. Tanácskozásokon, konferenciákon adnak számot eredményeiktől, melyek publikációkban is a tudomány asztalára kerülnek. A Jászkunság kutatás konferenciának első alkalommal 1985-ben Kiskunfélegyháza adott helyet. Jelen kötetünkben a Jászkunság kutatása címen rendezett harmadik konferencián elhangzott előadások kerülnek publikálásra, amelyet 2000. szeptember 21-22-én a Kiskun Múzeum és a Jász Múzeum szervezésében szintén Kiskunfélegyházán, a Kiskun Múzeumban tartottunk. A tanácskozásnak széles volt a témaköre a régészettől a néprajzon át a történeti és nyelvészeti kérdésekig egyaránt. A folklór kutatóinak az érdeklődésére is számíthat Wicker Erika tanulmánya, amely az Árpádkor vallási képzeteihez, hiedelemvilágához nyújt szenzációsnak számító felfedezést. A mitológiai párhuzamok erősítik azt a feltevést, hogy a szerző által feltárt ún. kultikus kör ténylegesen kultikus funkciót ellátó tér volt. A temetők, a sírleletek elsőrendű fontosságúak a gyér írásos forrással rendelkező népek múltjának megismerésében. Különösképpen vonatkozik ez a magyarországi jászok, kunok történetére, kultúrájára vonatkozóan. A megtelepülés után a magával hozott műveltség elemei megváltoztak, és a magyarsággal való érintkezés következtében sajátosan új hagyomány alakult ki. Erre a szellemi kultúrát illetően a folklórkutatás sok példát tud felhozni. A tárgyi emlékekre elsősorban a régészet ad bizonyítékokat. Ide vonatkozóan V. Székely György mutat be számos kun eredetű tárgyat, amelyek pompás adalékul szolgálnak a kun viselet jellemzéséhez, az ékszerek, díszek használatához. Horváth Ferenc tanulmánya a kunok régészeti kutatásának alighanem a legbehatóbban ismert lelőhely - a már fogalommá vált Csengele - révén új megvilágításba helyezi a kunok megtelepedéséről és településrendjéről kialakított ismereteket. Horváth Ferenc írása és az időközben megjelent nagyszerű könyve élővé varázsolja az egykori csengelei kunokat. A jászok és a kunok letelepülésének, szálláshelyeinek az elfoglalása, benépesítése és a gazdálkodás gyakorlata fontos kutatási feladat. Az e körbe tartozó kérdéseket több szakember állította vizsgálatainak előterébe. Ezek között megkülönböztetett szerepet kap a puszta, illetőleg a pusztásodás, amely a települések elnéptelenedésével alakult ki. Pálóczi Horváth András európai példákra való kitekintéssel vizsgálja az alföldi kun szállásterületek pusztásodási jelenségét, történeti, társadalmi és politikai okait. Más korszakot véve alapul vizsgálja, lényegében az ebbe a körbe tartozó kérdéseket Bagi Gábor, aki a már működő puszták szerepét kutatja a Jászkunság területén 1745 és 1876 között. Hasonlóan fontos adatokat közöl Juhász Antal, aki a kiskunsági pusztákon való megtelepülésről és életmódról nyújt áttekintést. Tágabb összefüggésben ide kapcsolható a határhasználat is, amelynek a gyakorlatát a Jászságban az egész Alföldre vonatkoztatva is írja le Nóvák László. A gazdasági élet legfontosabb területére vezet Bánkiné Molnár Erzsébet tanulmánya, amely a redemptió utáni földtulajdont és földbirtoklást mutatja be. Elsőként veti fel, és ad magyarázatot arra, hogy miben különbözik a jászkun földtulajdon a többi feudális földtulajdontól. A jászok és a kunok néprajzának kutatói újabb és újabb eredményekkel lepik meg a magyar néprajztudományt.

Adatok
szerző
Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet, Hortiné dr. Bathó Edit, Kiss Erika
cím
A Jászkunság kutatása
alcím
Tudományos konferencia a Kiskun Múzeumban - 2000. szeptember 21-22.
kiadó
Jász Múzeumért Alapítvány
kiadási év
2000
oldalszám
199
kötés
puha kötés
megjegyzés
borító picit kopottas
sorozatcím
Jászsági könyvtár
kötetsorszám
5.
kiegészítő információk
Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Kihajtható mellékleteket tartalmaz. Angol nyelvű összefoglalóval.
Cikkszám
9632042859
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Tartalom

Ujváry Zoltán: Előszó 7
Wicker Erika : „Titokzatos" körök a petőfiszállási határban 9
Horváth Ferenc: Új régészeti szempontok a kunok korai letelepedéséhez a Duna-Tisza közén 21
V. Székely György: Kun eredetű tárgyak és kulturális emlékek Nyárlőrinc középkori temetőjében 35
Pálóczi Horváth András: Falupusztásodás a Nagykunságban 47
Bagi Gábor: Adalékok, szempontok a puszták szerepének megítéléséhez a Jászkunságban (1745-1876) 57
Juhász Antal: Megtelepedés és életmód a jászsági települések által megváltott kiskunsági pusztákon 69
Nóvák László Ferenc: A Jászkunság településnéprajzi viszonyai a XVIII-XIX. században 81
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun földtulajdon és földbirtoklás a redemció után 105
Szabó László: A jászsági nagycsalád és az öröklésjog - a leányrész 113
Bathó Edit: Korszakváltások a jász viseletben 119
Bartha Júlia: A kunsági folklór keleti kapcsolatai, különös tekintettel a lakodalmas szokásokra 135
Berend Nóra: Az 1279-i „kun törvények" szövege és keletkezési körülményei 147
Aydemir Hakan: Új kutatási irány a kun-magyar nyelvi kapcsolatok terén 155
Baski Imre: Lube 167
Papp Izabella: A jászkunsági görögök egyházi és világi emlékei a XVIII-XIX. századból 171
Előfizetők névsora 193
A kötet szerzői 197