Louisa May Alcott - Jo fiai

Nincs raktáron
Louisa May Alcott - Jo fiai
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
ISBN
963-7138-99-4
1 320 Ft
A vásárlás után járó pontok: 13 Ft
Részletek

Hála az öreg Mr. Laurence örökségének, tíz évvel az alapítás után Plumfield főiskolává nőtte ki magát. A régi növendékek ifjakká, illetve bájos és törekvő fiatal hölgyekké serdültek, akik a maguk útját járják a nagyvilágban. Ám egy fiatalnak ugyanannyi a gondja-baja, mint egy gyereknek, és ilyenkor kiderül, hogy ők még mindig Jo „fiai"...
Louisa May Alcott (1832-1888) Pennsylvaniában született. Mire ő és három nővére kinőtt a gyermekkorból, cseppet sem gyakorlatias apjuk csődbe vitt egy forradalmian idealista oktatási elveken alapuló iskolát (a plumfieldi iskola mintaképét), egy gazdaságot és egy utópisztikus vegetáriánus közösséget. Louisának tehát már kamasz fejjel ki kellett találnia valamit, amivel hozzájárulhat a családi bevételhez. Néhány évig rémtörténeteket, illetve melodramatikus ponyvaregényeket szállított folyóiratoknak. Ezután arra gondolt, hogy ő és három nővére tökéletes modellek lennének egy komolyabb regényhez. Így született meg a Kisasszonyok, amelyből hamar klasszikus lett. Életszerű alakjainak és helyzeteinek köszönhetően az olvasók mohón várták a folytatásokat, s ez a családregény-folyam sok évvel a szerző halála után még mindig képes megindítani az olvasót.

Adatok
szerző
Louisa May Alcott
cím
Jo fiai
kiadó
Lazi Könyvkiadó
kiadási év
2006
oldalszám
281
kötés
kemény kötés
Cikkszám
256079
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Tartalom

I. Tíz évvel később 5
II. Parnasszus 19
III. Jo legújabb slamasztikája 34
IV Dan 51
V Vakáció 67
VI. Búcsúszavak 88
VII. Az oroszlán és a bárány 104
VIII. Josie hableányt játszik 118
IX. A csavar fordul egyet 132
X. Demi megállapodik 145
XI. Emil hálaadása 155
XII. Dan karácsonya 163
XIII. Nat újéve 173
XIV. Plumfieldi játékok 184
XV. Várakozás 198
XVI. A teniszpályán 205
XVII. A lányok 218
XVIII. Évzáró 229
XIX. Fehér rózsák 239
XX. Életet életért 250
XXI. Aslauga lovagja 263
XXII. Csakugyan utolsó jelentés 274