Tolnay Gábor - Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdaságának egyes kérdései 1920-1944 között

Raktáron
Raktárkészlet:
1 db
Tolnay Gábor - Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdaságának egyes kérdései 1920-1944 között
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
ISBN
9637613366
1 300 Ft
A vásárlás után járó pontok: 13 Ft
Részletek

„Szolnok megye agrártörténetének döntő fordulója volt a millennium évtizede. A nagybirtokos és a tőkés bérlő osztályok vezetésével olyan mértékben és ütemben haladt előre a megye mezőgazdasága a tőkés fejlődés útján, amilyenre a korábbi évtizedekben még nem volt példa. Ebben az évtizedben már nem annyira közjogi és politikai síkon, hanem a gazdasági élet minden területén kiterjedt az a rendkívüli éles és kíméletlen harc, amely még a jászkun redemptióval vette kezdetét a Jászkun Hármas Kerületek redemptus birtokosai és a környező feudális övezetek birtokosai között."
A vármegye két jól elkülöníthető övezetre osztható. Az egyik a Tisza folyó két oldalán elterülő úgynevezett nagybirtokos övezet, a másik pedig ennek két oldalát elfoglaló jászkun redemptus helységek sora.
A jelzett gazdasági harc folyamán a megye nagybirtokos övezetében a nagybirtokos, a tőkés bérlők és banktőkés virilisták érdekszövetsége erősödött meg, megszilárdítva e területeken a tőkés fejlődést; illetve e fejlődés objektív tényezőinek kiszélesítését szorgalmazták.
A másik oldalon a megye két redemptus zónájának - a Jászságnak és a Nagykunságnak - egykori középbirtokosai és gazdagparaszti rétegei - általában a megye 500 kat. holdon aluli közép- és kisbirtokosai - álltak. Ezek a kis- és középbirtokosok a feudális jellegű nagybirtokosok és tőkések érdekszövetségével szemben a tőkés fejlődés amerikai utas gazdasági feltételeinek létrehozásáért és fokozatos kiszélesítéséért folytattak harcot. A jászkun redemptus terület a megye területének több mint 44%-át foglalta el, mint ahogy ez az 1. számú táblázatból is megállapítható.
A megye mezőgazdaságát érdemben nem lehet tanulmányozni e korban az 1895. évi mezőgazdasági statisztika és az 1911. évi állatszámlálás adatainak felhasználása nélkül. E felvételek kiadásának főleg üzemstatisztikai adatai adnak képet a megye kapitalizmuskori fejlődéséről - főleg annak kezdeti, kialakuló időszakáról. Ugyanakkor az 1920-as években végrehajtott földreform is lényegében az 1895-ös állapotokra épül, főleg ebben a trianoni békeszerződés által érintetlenül hagyott megyékben (Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyéket értjük ez alatt.)

Adatok
szerző
Tolnay Gábor
cím
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdaságának egyes kérdései 1920-1944 között
kiadó
Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár
kiadási év
1994
oldalszám
363
kötés
puha kötés
megjegyzés
borító picit kopottas
sorozatcím
Jászkunság füzetek
kötetsorszám
9.
kiegészítő információk
Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Cikkszám
9637613366
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Tartalom

I. fejezet Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdasága a XX. század elején 5
1. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye birtokviszonyai 1895-ben 9
2. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye haszonbérleti viszonyai 1895-ben 12
3. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye földbirtokainak területi megoszlása művelési ágak szerint 1895-ben 16
II. fejezet A magyar mezőgazdaság irányítási és érdekképviseleti rendszere 19
1. A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvény 20
a) Mezőgazdasági bizottságok 20
b) A mezőgazdasági kamarák 26
c) Az Országos Mezőgazdasági Kamara 30
d) A mezőgazdasági kamarák területi beosztása 31
2. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szereplése a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarában 33
a) A vármegye képviselői a Kamarában 33
b) A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ügyosztályai és azok feladata 35
c) A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara választott vármegyei tagjai 38
d) A vármegye területén működő agrárintézmények 41
3. A mezőgazdasági bizottságok feladata és tevékenysége a vármegyében 43
4. A kamarai tudósítók 45
5. A kamarai tevékenység jellege 45
III. fejezet A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 47
1. A földbirtok-politika szerepe a magyar politikai életben 48
2. Magyarország földbirtok-politikai intézkedései a két világháború között 50
a) A házhelyek és kishaszonbérletek kiosztásáról szóló 1920. évi XXIX. törvénycikk 52
b) Az 1920. évi XXXVI. törvénycikk: a földreformtörvény 53
c) A vitézi telek 57
d) Az 1921. évi XLV. számú - az ún. második vagyonváltság - törvény 58
e) Az 1924. évi VII. törvénycikk, a földreformtörvény novellája 101 58
3. A földreform végrehajtása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 61
a) Jászsági alsó járás 61
b) Jászsági felső járás 64
c) Központi járás 66
d) Tiszai alsó járás 70
e) Tiszai felső járás 75
f) Tiszai közép járás 79
g) Városok 81
4. A földreform vármegyei végrehajtásának érdekesebb esetei 84
a) A redemptus helységek 84
b) A járadéktelkek 85
c) Az ellenőrző bíró működése 89
d) Nagybirtokos övezet 90
1) Traktorvásárlási akció 90
2) Szajol nagybirtokot kap 91
3) Az elővásárlási jog gyakorlása 92
4. Vitézi telkek 94
5. A Nagyatádi-féle földreform vármegyei végrehajtásának értékelése 96
a) A juttatásba bevontak szűk köre 97
b) A nagybirtok túlzott védelme 97
c) A reformföldesek gazdasági sikertelenségének okai 97
1. Az intézményesített szakmai gondozás hiánya 98
2. Az elégtelen gazdasági felszereltség 99
3. Az állattartás hiánya 100
4. Nagy távolság a lakóhely és a juttatott föld között 100
5. A telepítések alacsony száma 101
6. Az életképtelen parcellák 101
d) A kishaszonbérletek 102
e) Az elővásárlási jog ritka alkalmazása 104
f) A földreform pénzügyi megoldása 105
1. A pénzügyi lebonyolítás rendszere 105
2. A járadéktelkek intézménye 107
3. Az állami támogatás elmaradása 108
4. Az állam terheket könnyítő intézkedései 108
g) Legelőjuttatás 110
h) A földreform szociális jelentősége 111
1. A házhelyrendezés 111
2. Az állásukat vesztett cselédek támogatása 112
3. A hadviseltek földhözjuttatása 112
IV. fejezet A mezőgazdasági termelés a két világháború között Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 113
1. A szántóföldi növénytermesztés feltételei 114
a) Az időjárás okozta gazdasági nehézségek a vármegyében 114
b) Vetőmagellátás 117
c) A termelés fejlesztése 118
1. A szántóföldi termelés termőtalajai 118
2. A kisújszállási Növény- és Talajélettani Kísérleti Állomás tevékenysége 119
3. A Kamara egyéb tevékenysége a talajerő fenntartása érdekében 121
4. A Kamara termelésfejlesztési akciói 122
a) Mintatrágyatelep-akció 122
b) Műtrágyázás 123
c) Takarmánysiló-akció 123
d) Tengerigóré-akció 124
e) Növényvédelem 124
f) Zsizsiktelenítési akció 126
2. Szántóföldi növénytermesztés 126
a) Gabonafélék 126
b) Takarmánynövények 128
c) Kapásnövények 129
d) Egyéb termények 130
e) Az ugar 130
3. Vármegyénk állattenyésztésének főbb vonásai 131
a) A szarvasmarha tenyésztése 132
1. A szarvasmarha-állomány belső szerkezetének vizsgálata 133
2. A szarvasmarha-állomány kor- és ivarmegoszlása 136
3. A gazdaság-nagyságcsoportok részesedése a vármegye szarvasmarha-állományában 141
4. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közreműködése a vármegye szarvasmarha-tenyésztésében 149
b) A lótenyésztés 152
1. A lóállomány belső szerkezetének vizsgálata 154
2. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közreműködése a lótenyésztésben 157
c) A sertéstenyésztés 158
1. A sertésállomány belső szerkezetének vizsgálata 160
2. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közreműködése a sertéstenyésztésben 163
d) A juhtenyésztés 165
1. A juhállomány belső szerkezetének vizsgálata 166
2. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közreműködése a juhtenyésztésben 167
4. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara szakismeret-terjesztő tevékenysége a vármegyénkben 169
a) Növénytermesztési ismeretek terjesztése 169
b) Gépkezelői tanfolyamok 172
V. fejezet Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdasága az 1930-as években 177
1. A gazdaságok számának megoszlása a birtokkategóriák szerint 179
a) Törpegazdaságok 180
b) Kisgazdaságok 181
c) A 100 kat. hold feletti birtokok 181
1. Középgazdaságok 181
2. Nagygazdaságok 182
2. A gazdaságok területének megoszlása nagyságcsoport szerint 182
a) Törpegazdaságok 182
b) Kisgazdaságok 183
c) A 100 kat. holdon felüli birtokok 184
3. A vármegye birtokmegoszlása közigazgatási egységenként 184
4. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye haszonbérleti viszonyai 1935-ben 186
5. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye földbirtokainak területi megoszlása művelési ágak szerint 586 188
a) Törpegazdaságok 190
b) Kisgazdaságok 190
c) Középgazdaságok 191
d) Nagygazdaságok 192
VI. fejezet Néhány következtetés 193
Táblázatok 199