Dobos László szerk. - A pillangó álma - A régi Kína bölcsessége

Részlet a könyvből: Si, az iparos Csi felé tartva, Csü Jüan környékén egy tölgyfára lett figyelmes, mely a vidéki istenségeinek oltáránál állt. Oly hatalmas volt, hogy még egy ökröt is teljesen el tudott volna takarni. Kerülete száz mérték volt, törzse csak nyolcvan láb magasában hajtott először oldalágat, de tíz-egynéhány akkorát, hogy bármelyikből ki lehetett volna faragni akár egy egész csónakot is. Egész vásárnyi tömeg járt csodájára, de az iparos oda se hederített, csak ment tovább. Inasa azonban megbűvölten meredt rá, majd a mester után szaladva így szólt: "Mióta fejszével kezemben mesteremet követem, még soha nem láttam ily temérdek fát egyben. És mesterem még csak rá se pillant, csak elmegy mellette...?" Ez így válaszolt: "Hagyd a csudába! Szót ejteni is kár róla, használhatatlan az egész. Ha csónakot csinálsz belőle, elsüllyed, ha koporsót, elrothad, ha bútort, szétreped, ha ajtót, csupa mézga lesz, ha oszlopot, belekap a szú.