Sík Sándor - Esztétika

-40%
Raktáron
Raktárkészlet:
2 db
Sík Sándor - Esztétika
2 900 Ft
1 740 Ft
Kezdete: 2016.10.24   A készlet erejéig!
A vásárlás után járó pontok: 35 Ft
Adatok
szerző
Sík Sándor
cím
Esztétika
kiadó
Universum Könyvkiadó
kiadási év
1990
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
oldalszám
460
kötés
puha kötés
ISBN
963-385-030-4
kiegészítő információk
Reprint kiadás.
Cikkszám
230467
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Tartalom

Előszó

3

Előszó a második kiadáshoz

5

Bevezetés

8

Az esztétika feladata. - Ellentmondó felfogások. - Az ellentmondások okai. - Az esztétika tárgya külön világ. - Az esztétika feladata

8

Az esztétika tárgya és módszerei. - Kiindulás a naiv tapasztalásból. - Az esztétikai jelenségcsoportok. - Vizsgálati lehetőségek. Lélektan. - Szociológia. - Művészettörténet és művészettechnika. - Filozófia

11

Az esztétikum

18

Az esztéikum anyagi adottsága: Az esztétikai apriori. - Rétegek az alkotásfolyamatban. - Az esztétikum »más«. - Rétegek a befogadási folyamatban. - »Alkotásszerűség« - Az esztétikai elméletek tanulsága. Utánzás. - Kifejezés. - Eszmehirdetés. - Játék és alakítás. - Az esztétikai apriori

18

Az esztétikum tárgyi adottsága: Tartalom-forma-egység. - Az esztétikai valóság problémája. - Objektív és szubjektív esztétika ellentmondásai. - Az esztétikai »jelenés«. - Az esztétikai »közös-valami«. - Az esztétikai jelleg függ a tartalomtól. - Az esztétikai jelleg nem a formában van. - Csak a formált tartalom esztétikai jellegű. - Csak tartalmas forma esztétikai jellegű. - Az esztétikai tartalom-forma-egység. - Az esztétikai tárgy érdeknélkülisége

29

Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása: Az esztétikai intuíció. - Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása. - Az intuíció fogalomnélkülisége. - Képi jelleg és totalitás. - Egyediség, lényegszerűség, szervesség. - Cselekvő jelleg. - Érzelmi színezettség. - Az esztétikai intuíció lényege. - A művészi látomás

44

Az esztétikai tárgy jellemzői: I. Szerves egység. A szervesség fogalma. Példák. - Szervesség és egység

54

Lényegkifejezés. - Az esztétikai lényeg fogalma. - A lényegkifejezés »magától értetődik«

59

Szemléletesség. »Esztétikai érzékek.« - Képzeleti szemléletesség. - Nem szemléletes elemek szemléletessége. - Külső és belső szemléletesség viszonya. - A szemléletfölötti többlet

61

Érzelmesség. Érzelem és alkotás. - Az alkotás érzelmi bevezetője. - Az esztétikum születése. - Az érzelmi tényező a műben. - Az érzelmi tényező a befogadásban. - Az »esztétikai érzelmek« problémája. - A tulajdonképpeni esztétikai érzelem: a látomási érzelem. - A tágabb értelemben vett esztétikai érzelmek. - Fogyatékos esztétikai érzelmek. - Az esztétikai vonatkozású érzelmek négy rétege

67

A szép

80

A szép és fajai. - Az esztétikum és a szép. - A szép mint valóság. - A szép szellemisége. - Az esztétikai valóság: szellemi-érzéki valóság. - Az esztétikai »felsőbb valóság«. - A szép mint érték. - A szép fajai. - Minőségi kategóriák: jellegzetes, hangulatos, festői, plasztikus. - Mennyiségi kategóriák: Fenség és kellem, architektonikus és zenei. - A szép fokozatai. - A rút

80

A természeti szép. - A természeti szép problémája. - Objektív természetfelfogás. A természet mint mű. - Szubjektív természetfelfogás. A természet mint szimbólum. - Az esztétikai természetérzés ősrégi. - Esztétikai jellegű-e a természeti szép? - Természeti és művészi szép viszonya

89

Esztétikai törvények

97

Az esztétikai törvény problémája. - Vannak-e »esztétikai törvények«? - Dilthey kiindulása. Belső törvények

97

A szervességből folyó törvények. - A belső egység törvénye. - »Tartalmi szépség« és »formai szépség«. - Teljesség, tartalmi egység, formai egység. - Az anyagszerűség és a tárgyszerűség törvénye: az alkotásban. - A befogadásban

98

A lényegszerűségből folyó törvények. - A »saját arc« törvénye. - A jellemzetesség törvénye. - Az anyagi igazság törvénye. - Lényegszerűség és jellemzetesség. - A stilizálás törvénye

104

A szemléletességből folyó törvények. - »Érzéki szépség«, »szellemi szépség«. - A világosság törvénye. - A gazdagság törvénye. - Az esztétikai kooperáció törvénye. - Az eszményítés törvénye. - A teljesség törvénye. - Az izoláció törvénye. L'art pour l'art. - Az egyértelmű realitás törvénye

111

Az érzelmességből folyó törvények. - Az érzelem esztétikai primátusának törvénye. - Az érzelmes tárgyiasság törvénye. - Az érzelmi kisugárzás törvénye. - Az esztétikai öröm törvénye. - Az esztétikai szuverenitás törvénye. - Esztétikai fogyatékosság és kárpótlás

120

Az esztétikai tartalom

131

Az esztétikai tartalom három rétege. - Az esztétikai tartalom fogalma. - A tartalom az érzelmesség oldaláról. - A szemléletesség oldaláról. - A lényegszerűség oldaláról

131

A tartalom mint ábrázolás. - Az esztétikai »valóság« tartalmi paradoxona. - A valóságábrázolás határai. - A valóságábrázolás fajai. - Az ábrázolás feltételezi a kifejezést

134

A tartalom mint kifejezés. - Ábrázolás és kifejezés. - A kifejezés szó ötféle esztétikai értelme

137

A tartalom mint jelentés. - A kifejezés jelentésre utal. - Az érzelmi állandó. - A gondolati állandó. - Az erkölcsi állandó. - Az egyéni állandó. - A jelentés fogalma. - A jelentés értékjellege

140

Az esztétikai jelentés főtípusai. I. világkép. - Esztétikai tipológia. - Objektív típusok. Empirikus típus. Pszichologista típus. - Szubjektív típus. - Transzcendes típusok. - Kollektivista típusok. ) Bölcselő típus. Misztikus típusok. - Animizmus. - Panteizmus. - Teocentrizmus

147

Az esztétikai jelentés főtípusai. II. Életérzés. - A három alaptípus. - Érzelem, gondolat és törekvés e típusokban. - A romantikus. - A naiv. - A klasszikus

155

Az esztétikai jelentés főtípusai. III. Sorsérzés. - A sorsérzés. - Nyugvó sorsérzések. - Dinamikus sorsérzések. - A tragikum. - Kritkai szempontok. - A tragikus sorsérzés. - Tragikum, világnézet, etika. - Katharzis. - A komikum. - A komikum egységes meghatározásának nehézsége. - A komikus sorsérzés. - A komikus »Sors« két alakja. - A humor. - A tragikomikum. - A humoros sorsérzés három eleme

161

Az esztétikai jelentés főtípusai. IV. Egyéni morál. - Az akarati állandó három iránya. - Művészet és erkölcs. - Művészet és irányzatosság

171

Az esztétikai anyag

176

Anyag és átalakítás. - Az alakított anyag nem tartalom és nem forma. - Matéria és esztétikai anyag. - A technika

176

Az esztétikai forma

181

A forma fogalma. - A formafogalom nehézsége. - A forma mivolta. - Forma és formák. - A forma természete. Példák. - A forma titka. - Formaelvek

181

Tartalmi formaelvek. I. Az ábrázolás formái. - Másolás. - Jelzés. - Sűrítés. - Eszményítés. - Tárgyias eszményítés. - Lírai eszményítés. - Eszmei eszményítés. - Nem-esztétikai eszményítés. - Technikai eszményítés. - Az eszményítés foka. Esztétikai idealizmus és realizmus. - A művészi ábrázolás határai.

187

Tartalmi formaelvek. II. A kifejezés formái. - Spontán kiömlés. - Monológ. - Közlés. - Az allegória. - Megjelenítés. - A szimbólum mint kifejezés. - Zenei kifejezés. - Hangnem és atmoszféra. - Hangszín. - Melódia és valőr. - Hangerő és hangsúly. - Tempó és pauza. - Ismétlés, refrén, rím. - A ritmus mint kifejezés

195

Tartalmi formaelvek. III. A jelentés formái

212

A világkép formaelvei. - Elvi szempontok. - Naturalista formaelvek. - Pszichologista formaelvek. - Szubjektív formaelvek. - Panteista formaelvek. - Teocentrikus formaelvek. - »Idealista« formaelvek.

212

Az életérzés formaelvei. - Naiv formaelvek. - Romantikus formaelvek. - Klasszikus formaelvek

215

A sorsérzés formaelvei. A tragikus forma. - A tragikus sorshelyzet. - A tragikus jellem. - A tragikus Sors. - A tragikus küzdelem. - A katasztrófa. - A kiengesztelő mozzanat. - Tragikus formák

216

A sorsérzés formaelvei. A komikus forma. - A komikus forma típusai: Tárgyi komikum. - A paradox helyzet komikuma. - A játékos komikum. Az élc. - A komikus küzdelem és katasztrófa. - Komikus formák

224

A sorsérzés formaelvei. Humoros formaelvek. - A humor három faja. - Az irónia. - A humor többi rokonjelenségei

230

Az egyéni morál formaelvei. - Lehet-e a tendencia esztétikum? - Művészi tendencia-formálás. - A szimbólum mint jelentés

232

Tartalmi formaelvek. IV: A kifejezés és jelentés formai viszonya az ábrázoláshoz. - A nem-szemléletes tartalom viszonya a szemléleteshez. - A kép. - A jel. - A jelkép. - Példák

234

A szimbólum. - A szimbólumfogalom nehézségei. - A szimbólum fogalma. - A szimbólum jellemzői. - Szimbólum és allegória. - A szimbólum titokzatossága. - Reprezentációs szimbólum. - A mítosz

237

Anyagi formaelvek. - A technika fogalma. - Technika és művész. - Technikák. - Általános technikai elvek. - A szerkezet. - Egység. - Arány. - Anyagi teljesség. - Szerkezet és ritmus

243

A ritmus. - Hullámzás és mérték. - A ritmus genezise. - A ritmus belső dinamikája. - Kötöttség és szabadság a ritmusban. - Példák. A magyar vers mint klasszikus példa. - Térbeli ritmus. - A ritmus tartalmi értékei

247

A közösségi formaelv. - Az esztétikai »tömeg«. - Népművészet. - A közösség közvetett hatása. Taine elmélete és a marxizmus művészetszemlélete. - A hagyomány. - A miljő. - Művész és közönség. - Alkalmazkodás és szerep. - A közönség típusai

258

A stílus. - A stílus fogalma. - A stílus genetikus és organikus egység. - Egyéni és korstílus viszonya. - Stílusfejlődés. - Stílustalanság, utánzás, manír, divat.

266

A művész

274

A művészi tulajdonságok általános emberi rétege. - Ember, »esztétikai-ember«, művész. - A művész »jelentékeny ember«. - Értékelés és asszociáció. - A »művészi képzelet« háromféle értelme. - A művészi képzelet egész-jellege. - A művészi képzelet alkotástendenciája. - A művész érzelmi élete. - Közlési igény. - Imaginatív tendencia. »Beleélés. - Objektiváló tendencia. - Alkotásérzelem. - Felfokozott akarattevékenység

274

A tulajdonképpeni művészi tulajdonságok. - A művészi apriori. - Ösztön és élettartalom. - Teljes esztétikum. Művész és dilettáns. - A művészösztön transzcendenciája. - A művészösztön lényege, az értékmozzanat. - Önérték. A teremtés-elv. - A vallomáselv. - A mikrokozmosz-elv. - A törvény elve. - A forma karizmája

286

A művészi alkotás

301

A művészi alkotás előfeltételei. - A művészi alkotás fogalma. - Az élmény. - A művészi élmény. - Élmény és mű. - Az alkotó hangulat

301

A művészi alkotás természete. - A sematizálás kétes értéke. - Az alkotás egyszerre külső és belső tevékenység. - Érzelem és értelem az alkotásban. - Tudatos és tudattalan az alkotásban. - Az ihlet. - Cselekvő és szenvedő magatartás az alkotásban. - Szabadság és szükségszerűség a műalkotásban. - Az alkotás külsőségei

311

Az alkotás folyamata. - A fogamzás. - Az esztétikai csíra. - Az érlelődés. - Munkatípusok. - A kivitel. - A befejezés

327

Az esztétikai újraalkotás

343

Az esztétikai befogadás mint újraalkotás. - A vizsgálat nehézségei. - Főbb elméletek. - A »tiszta szemlélet« elmélete. - A beleérzés-elmélet. - Esztétikai kísérletek. - Az újraalkotó folyamat természete. - A befogadó élmény szintézise. - Az újraalkotás értelme

343

Az újraalkotás folyamata. - Az első benyomás. - A feldolgozás. - Az újraalkotott mű. - Az újraalkotó folyamat aktivitása. - A művek »aktivitása«. - Az esztétikai élvezet. - Az esztétikai befogadás távolabbi előfeltételei. - Erkölcsi előfeltételek. - Befogadó típusok. - Az esztétikai ítélet

351

A művészet

366

Művészet és művészetek. - A művészet fogalma. - Esztétika és »művészettudomány«. - A művészet értelme. - A művészet eredete. - A hasznossági elmélet. - Művészet és nemi ösztön. Darvinizmus és pszichoanalízis. - Művészet és utánzás. - Művészet és kifejezés. - Művészet és játék. - Művészet és mágikum. - A művészetek osztályozásának kérdése. - Alapművészetek. - Közvetítő és összefogó művészetek. - Alkalmazott művészetek

366

Az építészet. - Az építészet mint téralakítás. - Építészeti alakítás. - Építészet és ornamentika. - Kifejezés és ábrázolás az építőművészetben. - Jelentés az építőművészetben

378

Szobrászat, festészet, rajz. - Ábrázolás és szerkesztés. - Kifejezés az ábrázoló művészetekben. - Ábrázoló alakítás. - Az ábrázolás jelentése. - Szobrászat és festészet. - A szobrászat. - A dombormű. - A festészet. - »Novellisztikus festészet.« - A rajz. - Az ornamentika

383

A zene. - A zenei kifejezés. - Jelentés a zenében. - Tartalom és alakítás a zenében. - A zenei ábrázolás problémája. - Programzene és abszolút zene

393

A költészet. - A szó négyféle funkciója. - A nyelvbeli kifejezés paradoxona. - Költészet és jelentés. - A költői kifejezés. - Nyelvi ábrázolás. - A szókép. - Költői alakítás. - Költői szerkesztés. - Líra, epika, dráma

400

A megjelenítő művészetek. - A »színészi paradoxon«. - A megjelenítő alkotás főproblémája. - Színjátszás és szavalás. - A szavalókórus. - Összetett megjelenítő művészetek

414

Az esztétika végső kérdései

421

Az esztétikum értelme. - Logikai, etikai, esztétikai magatartás. - Szellem és érzékiség. - Az esztétikai élmény tiszta emberi magatartás. - Az esztétikai élmény viszonya a logikumhoz és etikumhoz. - Az esztétikai élmény egész-emberi magatartás. - Az esztétikai egész-élmény rétegei: Az objektív réteg. - A szubjektív réteg. - A transzcendes réteg. - Az esztétikai transzfiguráció

421

Az esztétikai érték. - A tárgyi érték: Szabadság-élmény. - Az alanyi érték: Mélység-élmény. - A kozmikus érték: Magasság-élmény. - Érték és értékelés. - Esztétikai normák. - Az esztétikai érték rangfokozatai. - Érték és valóság. - Szép, jó, igaz

433

Az esztétikai Abszolútum. - A végső kérdés. - Az esztétikai apriori feltételezi az Abszolútumot. - Az esztétikai alany Abszolútumot feltételez. - A »világ« Abszolútumot feltételez. - A forma Abszolútumot feltételez. - Az alkotás jelensége Abszolútumot feltételez. - A művek Abszolútumot feltételeznek. - Az esztétikai érték Abszolútumot feltételez. - Abszolútum és Isten

376