Sík Sándor - Esztétika

Raktáron
Raktárkészlet:
2 db
Sík Sándor - Esztétika
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
ISBN
963-385-030-4
RRP: 2 900 Ft 

Ez a beszállító által legutóbb ajánlott kiskereskedelmi eladási ár.

online ár 1 740 Ft
A vásárlás után járó pontok: 17 Ft
Adatok
szerző
Sík Sándor
cím
Esztétika
kiadó
Universum Könyvkiadó
kiadási év
1990
oldalszám
460
kötés
puha kötés
kiegészítő információk
Reprint kiadás.
Cikkszám
230467
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Tartalom

Előszó

3

Előszó a második kiadáshoz

5

Bevezetés

8

Az esztétika feladata. - Ellentmondó felfogások. - Az ellentmondások okai. - Az esztétika tárgya külön világ. - Az esztétika feladata

8

Az esztétika tárgya és módszerei. - Kiindulás a naiv tapasztalásból. - Az esztétikai jelenségcsoportok. - Vizsgálati lehetőségek. Lélektan. - Szociológia. - Művészettörténet és művészettechnika. - Filozófia

11

Az esztétikum

18

Az esztéikum anyagi adottsága: Az esztétikai apriori. - Rétegek az alkotásfolyamatban. - Az esztétikum »más«. - Rétegek a befogadási folyamatban. - »Alkotásszerűség« - Az esztétikai elméletek tanulsága. Utánzás. - Kifejezés. - Eszmehirdetés. - Játék és alakítás. - Az esztétikai apriori

18

Az esztétikum tárgyi adottsága: Tartalom-forma-egység. - Az esztétikai valóság problémája. - Objektív és szubjektív esztétika ellentmondásai. - Az esztétikai »jelenés«. - Az esztétikai »közös-valami«. - Az esztétikai jelleg függ a tartalomtól. - Az esztétikai jelleg nem a formában van. - Csak a formált tartalom esztétikai jellegű. - Csak tartalmas forma esztétikai jellegű. - Az esztétikai tartalom-forma-egység. - Az esztétikai tárgy érdeknélkülisége

29

Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása: Az esztétikai intuíció. - Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása. - Az intuíció fogalomnélkülisége. - Képi jelleg és totalitás. - Egyediség, lényegszerűség, szervesség. - Cselekvő jelleg. - Érzelmi színezettség. - Az esztétikai intuíció lényege. - A művészi látomás

44

Az esztétikai tárgy jellemzői: I. Szerves egység. A szervesség fogalma. Példák. - Szervesség és egység

54

Lényegkifejezés. - Az esztétikai lényeg fogalma. - A lényegkifejezés »magától értetődik«

59

Szemléletesség. »Esztétikai érzékek.« - Képzeleti szemléletesség. - Nem szemléletes elemek szemléletessége. - Külső és belső szemléletesség viszonya. - A szemléletfölötti többlet

61

Érzelmesség. Érzelem és alkotás. - Az alkotás érzelmi bevezetője. - Az esztétikum születése. - Az érzelmi tényező a műben. - Az érzelmi tényező a befogadásban. - Az »esztétikai érzelmek« problémája. - A tulajdonképpeni esztétikai érzelem: a látomási érzelem. - A tágabb értelemben vett esztétikai érzelmek. - Fogyatékos esztétikai érzelmek. - Az esztétikai vonatkozású érzelmek négy rétege

67

A szép

80

A szép és fajai. - Az esztétikum és a szép. - A szép mint valóság. - A szép szellemisége. - Az esztétikai valóság: szellemi-érzéki valóság. - Az esztétikai »felsőbb valóság«. - A szép mint érték. - A szép fajai. - Minőségi kategóriák: jellegzetes, hangulatos, festői, plasztikus. - Mennyiségi kategóriák: Fenség és kellem, architektonikus és zenei. - A szép fokozatai. - A rút

80

A természeti szép. - A természeti szép problémája. - Objektív természetfelfogás. A természet mint mű. - Szubjektív természetfelfogás. A természet mint szimbólum. - Az esztétikai természetérzés ősrégi. - Esztétikai jellegű-e a természeti szép? - Természeti és művészi szép viszonya

89

Esztétikai törvények

97

Az esztétikai törvény problémája. - Vannak-e »esztétikai törvények«? - Dilthey kiindulása. Belső törvények

97

A szervességből folyó törvények. - A belső egység törvénye. - »Tartalmi szépség« és »formai szépség«. - Teljesség, tartalmi egység, formai egység. - Az anyagszerűség és a tárgyszerűség törvénye: az alkotásban. - A befogadásban

98

A lényegszerűségből folyó törvények. - A »saját arc« törvénye. - A jellemzetesség törvénye. - Az anyagi igazság törvénye. - Lényegszerűség és jellemzetesség. - A stilizálás törvénye

104

A szemléletességből folyó törvények. - »Érzéki szépség«, »szellemi szépség«. - A világosság törvénye. - A gazdagság törvénye. - Az esztétikai kooperáció törvénye. - Az eszményítés törvénye. - A teljesség törvénye. - Az izoláció törvénye. L'art pour l'art. - Az egyértelmű realitás törvénye

111

Az érzelmességből folyó törvények. - Az érzelem esztétikai primátusának törvénye. - Az érzelmes tárgyiasság törvénye. - Az érzelmi kisugárzás törvénye. - Az esztétikai öröm törvénye. - Az esztétikai szuverenitás törvénye. - Esztétikai fogyatékosság és kárpótlás

120

Az esztétikai tartalom

131

Az esztétikai tartalom három rétege. - Az esztétikai tartalom fogalma. - A tartalom az érzelmesség oldaláról. - A szemléletesség oldaláról. - A lényegszerűség oldaláról

131

A tartalom mint ábrázolás. - Az esztétikai »valóság« tartalmi paradoxona. - A valóságábrázolás határai. - A valóságábrázolás fajai. - Az ábrázolás feltételezi a kifejezést

134

A tartalom mint kifejezés. - Ábrázolás és kifejezés. - A kifejezés szó ötféle esztétikai értelme

137

A tartalom mint jelentés. - A kifejezés jelentésre utal. - Az érzelmi állandó. - A gondolati állandó. - Az erkölcsi állandó. - Az egyéni állandó. - A jelentés fogalma. - A jelentés értékjellege

140

Az esztétikai jelentés főtípusai. I. világkép. - Esztétikai tipológia. - Objektív típusok. Empirikus típus. Pszichologista típus. - Szubjektív típus. - Transzcendes típusok. - Kollektivista típusok. ) Bölcselő típus. Misztikus típusok. - Animizmus. - Panteizmus. - Teocentrizmus

147

Az esztétikai jelentés főtípusai. II. Életérzés. - A három alaptípus. - Érzelem, gondolat és törekvés e típusokban. - A romantikus. - A naiv. - A klasszikus

155

Az esztétikai jelentés főtípusai. III. Sorsérzés. - A sorsérzés. - Nyugvó sorsérzések. - Dinamikus sorsérzések. - A tragikum. - Kritkai szempontok. - A tragikus sorsérzés. - Tragikum, világnézet, etika. - Katharzis. - A komikum. - A komikum egységes meghatározásának nehézsége. - A komikus sorsérzés. - A komikus »Sors« két alakja. - A humor. - A tragikomikum. - A humoros sorsérzés három eleme

161

Az esztétikai jelentés főtípusai. IV. Egyéni morál. - Az akarati állandó három iránya. - Művészet és erkölcs. - Művészet és irányzatosság

171

Az esztétikai anyag

176

Anyag és átalakítás. - Az alakított anyag nem tartalom és nem forma. - Matéria és esztétikai anyag. - A technika

176

Az esztétikai forma

181

A forma fogalma. - A formafogalom nehézsége. - A forma mivolta. - Forma és formák. - A forma természete. Példák. - A forma titka. - Formaelvek

181

Tartalmi formaelvek. I. Az ábrázolás formái. - Másolás. - Jelzés. - Sűrítés. - Eszményítés. - Tárgyias eszményítés. - Lírai eszményítés. - Eszmei eszményítés. - Nem-esztétikai eszményítés. - Technikai eszményítés. - Az eszményítés foka. Esztétikai idealizmus és realizmus. - A művészi ábrázolás határai.

187

Tartalmi formaelvek. II. A kifejezés formái. - Spontán kiömlés. - Monológ. - Közlés. - Az allegória. - Megjelenítés. - A szimbólum mint kifejezés. - Zenei kifejezés. - Hangnem és atmoszféra. - Hangszín. - Melódia és valőr. - Hangerő és hangsúly. - Tempó és pauza. - Ismétlés, refrén, rím. - A ritmus mint kifejezés

195

Tartalmi formaelvek. III. A jelentés formái

212

A világkép formaelvei. - Elvi szempontok. - Naturalista formaelvek. - Pszichologista formaelvek. - Szubjektív formaelvek. - Panteista formaelvek. - Teocentrikus formaelvek. - »Idealista« formaelvek.

212

Az életérzés formaelvei. - Naiv formaelvek. - Romantikus formaelvek. - Klasszikus formaelvek

215

A sorsérzés formaelvei. A tragikus forma. - A tragikus sorshelyzet. - A tragikus jellem. - A tragikus Sors. - A tragikus küzdelem. - A katasztrófa. - A kiengesztelő mozzanat. - Tragikus formák

216

A sorsérzés formaelvei. A komikus forma. - A komikus forma típusai: Tárgyi komikum. - A paradox helyzet komikuma. - A játékos komikum. Az élc. - A komikus küzdelem és katasztrófa. - Komikus formák

224

A sorsérzés formaelvei. Humoros formaelvek. - A humor három faja. - Az irónia. - A humor többi rokonjelenségei

230

Az egyéni morál formaelvei. - Lehet-e a tendencia esztétikum? - Művészi tendencia-formálás. - A szimbólum mint jelentés

232

Tartalmi formaelvek. IV: A kifejezés és jelentés formai viszonya az ábrázoláshoz. - A nem-szemléletes tartalom viszonya a szemléleteshez. - A kép. - A jel. - A jelkép. - Példák

234

A szimbólum. - A szimbólumfogalom nehézségei. - A szimbólum fogalma. - A szimbólum jellemzői. - Szimbólum és allegória. - A szimbólum titokzatossága. - Reprezentációs szimbólum. - A mítosz

237

Anyagi formaelvek. - A technika fogalma. - Technika és művész. - Technikák. - Általános technikai elvek. - A szerkezet. - Egység. - Arány. - Anyagi teljesség. - Szerkezet és ritmus

243

A ritmus. - Hullámzás és mérték. - A ritmus genezise. - A ritmus belső dinamikája. - Kötöttség és szabadság a ritmusban. - Példák. A magyar vers mint klasszikus példa. - Térbeli ritmus. - A ritmus tartalmi értékei

247

A közösségi formaelv. - Az esztétikai »tömeg«. - Népművészet. - A közösség közvetett hatása. Taine elmélete és a marxizmus művészetszemlélete. - A hagyomány. - A miljő. - Művész és közönség. - Alkalmazkodás és szerep. - A közönség típusai

258

A stílus. - A stílus fogalma. - A stílus genetikus és organikus egység. - Egyéni és korstílus viszonya. - Stílusfejlődés. - Stílustalanság, utánzás, manír, divat.

266

A művész

274

A művészi tulajdonságok általános emberi rétege. - Ember, »esztétikai-ember«, művész. - A művész »jelentékeny ember«. - Értékelés és asszociáció. - A »művészi képzelet« háromféle értelme. - A művészi képzelet egész-jellege. - A művészi képzelet alkotástendenciája. - A művész érzelmi élete. - Közlési igény. - Imaginatív tendencia. »Beleélés. - Objektiváló tendencia. - Alkotásérzelem. - Felfokozott akarattevékenység

274

A tulajdonképpeni művészi tulajdonságok. - A művészi apriori. - Ösztön és élettartalom. - Teljes esztétikum. Művész és dilettáns. - A művészösztön transzcendenciája. - A művészösztön lényege, az értékmozzanat. - Önérték. A teremtés-elv. - A vallomáselv. - A mikrokozmosz-elv. - A törvény elve. - A forma karizmája

286

A művészi alkotás

301

A művészi alkotás előfeltételei. - A művészi alkotás fogalma. - Az élmény. - A művészi élmény. - Élmény és mű. - Az alkotó hangulat

301

A művészi alkotás természete. - A sematizálás kétes értéke. - Az alkotás egyszerre külső és belső tevékenység. - Érzelem és értelem az alkotásban. - Tudatos és tudattalan az alkotásban. - Az ihlet. - Cselekvő és szenvedő magatartás az alkotásban. - Szabadság és szükségszerűség a műalkotásban. - Az alkotás külsőségei

311

Az alkotás folyamata. - A fogamzás. - Az esztétikai csíra. - Az érlelődés. - Munkatípusok. - A kivitel. - A befejezés

327

Az esztétikai újraalkotás

343

Az esztétikai befogadás mint újraalkotás. - A vizsgálat nehézségei. - Főbb elméletek. - A »tiszta szemlélet« elmélete. - A beleérzés-elmélet. - Esztétikai kísérletek. - Az újraalkotó folyamat természete. - A befogadó élmény szintézise. - Az újraalkotás értelme

343

Az újraalkotás folyamata. - Az első benyomás. - A feldolgozás. - Az újraalkotott mű. - Az újraalkotó folyamat aktivitása. - A művek »aktivitása«. - Az esztétikai élvezet. - Az esztétikai befogadás távolabbi előfeltételei. - Erkölcsi előfeltételek. - Befogadó típusok. - Az esztétikai ítélet

351

A művészet

366

Művészet és művészetek. - A művészet fogalma. - Esztétika és »művészettudomány«. - A művészet értelme. - A művészet eredete. - A hasznossági elmélet. - Művészet és nemi ösztön. Darvinizmus és pszichoanalízis. - Művészet és utánzás. - Művészet és kifejezés. - Művészet és játék. - Művészet és mágikum. - A művészetek osztályozásának kérdése. - Alapművészetek. - Közvetítő és összefogó művészetek. - Alkalmazott művészetek

366

Az építészet. - Az építészet mint téralakítás. - Építészeti alakítás. - Építészet és ornamentika. - Kifejezés és ábrázolás az építőművészetben. - Jelentés az építőművészetben

378

Szobrászat, festészet, rajz. - Ábrázolás és szerkesztés. - Kifejezés az ábrázoló művészetekben. - Ábrázoló alakítás. - Az ábrázolás jelentése. - Szobrászat és festészet. - A szobrászat. - A dombormű. - A festészet. - »Novellisztikus festészet.« - A rajz. - Az ornamentika

383

A zene. - A zenei kifejezés. - Jelentés a zenében. - Tartalom és alakítás a zenében. - A zenei ábrázolás problémája. - Programzene és abszolút zene

393

A költészet. - A szó négyféle funkciója. - A nyelvbeli kifejezés paradoxona. - Költészet és jelentés. - A költői kifejezés. - Nyelvi ábrázolás. - A szókép. - Költői alakítás. - Költői szerkesztés. - Líra, epika, dráma

400

A megjelenítő művészetek. - A »színészi paradoxon«. - A megjelenítő alkotás főproblémája. - Színjátszás és szavalás. - A szavalókórus. - Összetett megjelenítő művészetek

414

Az esztétika végső kérdései

421

Az esztétikum értelme. - Logikai, etikai, esztétikai magatartás. - Szellem és érzékiség. - Az esztétikai élmény tiszta emberi magatartás. - Az esztétikai élmény viszonya a logikumhoz és etikumhoz. - Az esztétikai élmény egész-emberi magatartás. - Az esztétikai egész-élmény rétegei: Az objektív réteg. - A szubjektív réteg. - A transzcendes réteg. - Az esztétikai transzfiguráció

421

Az esztétikai érték. - A tárgyi érték: Szabadság-élmény. - Az alanyi érték: Mélység-élmény. - A kozmikus érték: Magasság-élmény. - Érték és értékelés. - Esztétikai normák. - Az esztétikai érték rangfokozatai. - Érték és valóság. - Szép, jó, igaz

433

Az esztétikai Abszolútum. - A végső kérdés. - Az esztétikai apriori feltételezi az Abszolútumot. - Az esztétikai alany Abszolútumot feltételez. - A »világ« Abszolútumot feltételez. - A forma Abszolútumot feltételez. - Az alkotás jelensége Abszolútumot feltételez. - A művek Abszolútumot feltételeznek. - Az esztétikai érték Abszolútumot feltételez. - Abszolútum és Isten

376