Első fejezet
|
|
amelyben egy kisdiák elveszíti a kalapját s emiatt késő télig hajadonfővel jár szegényke esőben, hóban, míg csak a közönbös világ is észre nem veszi a rendellenes állapotot
|
5
|
Második fejezet
|
|
amelyben a kisdiák pakkot kap hazulról, s egyszerre nevezetes ember lesz, megszokja hogy a szemek ránézzenek, aztán nagy veszélybe kerül, és az ösztön vakmerően ügyessé teszi, végre pompás kondiciót kap és pénzt keres
|
27
|
Harmadik fejezet
|
|
amelyben a kisdiák szorgalmasan dolgozik, tanul, jelesekre felelget és két barátra tesz szert
|
50
|
Negyedik fejezet
|
|
mely az előbbinek folytatása, de valami más történik benne mint amit vártunk, mert az élet olyan, hogy mindig másképp történik minden, mint ahogyan elgondolta előre az ember
|
73
|
Ötödik fejezet
|
|
amelyben a kisdiák családok életébe keveredik bele s olyan dolgokról hall és olyanokat lát, amik nem tartoznak a gimnáziumi tananyaghoz, például szerelmes levelet közvetít, ami szintén hiányzik az "államilag jóvá hagyott" tantervből.
|
100
|
Hatodik fejezet
|
|
amelyben legnevezetesebb, hogy a kisdiák felfedezi Debrecen egyetlen évszázados történelmi emlékét, amely nem várrom, nem palota, nem márvány és nem érc,hanem egy háromszáz éves gizgaz bokor egy ház ablaka alatt
|
126
|
Hetedik fejezet
|
|
amelyben csodálatos, hogy a szenvedő ember körül is minden természetes és vidám: szinte nem érdemes élni, ha az élet ilyen kevéssé vesz részt a szív fájdalmában
|
150
|
Nyolcadik fejezet
|
|
amelyben kitűnik, hogy Misi olyan gyerek, aki nem szereti, ha vele foglalkoznak, kivált amikor valami kellemetlenség áll a háta mögött, hagyják békén, jó ilyenkor haza és a nagy gondokra gondolni, jó elfelejteni a nagy mellett a kis bajt
|
176
|
Kilencedik fejezet
|
|
amelyben isten tudja csak, mi fog történni, a kisdiák örül hogy szombat van, ez után a nehéz hét után, úgy érzi ma be fog valami fejeződni: hét végére kel, hogy a bajoknak is vége legyen
|
201
|
Tizedik fejezet
|
|
amelyben szomorú és nehéz vasárnapra virrad a kisdiák, zúgó fejjel néz a jövőbe, s valami ismeretlen erő hajtja olyan utakra, amerre különben soha el nem indult volna
|
227
|
Tizenegyedik fejezet
|
|
amelyben a kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén, gyermekül ismeri meg a kenyérkereső emberek földi szenvedését.
|
258
|
Tizenkettedik fejezet
|
|
amelyben kiviláglik, hogy a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe, mint első kis versének költését.
|
288
|