József Attila - kommentárok

Nincs raktáron
József Attila - kommentárok
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
ISBN
9632804236
750 Ft
A vásárlás után járó pontok: 8 Ft
Adatok
szerző
Török Gábor
cím
József Attila - kommentárok
kiadó
Gondolat Könyvkiadó
kiadási év
1976
oldalszám
388
kötés
kemény kötés
Cikkszám
726829
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Tartalom
HOGY KÖZÖS ALAPRÓL INDULJUNK EL... 5
(A KÖLTEMÉNY BELSŐ VÉGTELENSÉGE, KIMERÍTHETETLENSÉGE) 7
(A MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉGRŐL) 19
(MIT, HOGYAN MIÉRT KOMMENTÁLUNK?) 26
VERSRÉSZLETEK MIKROSZKÓP ALATT 39
A SZÜKSÉGSZERŰSÉG FOKAIRÓL 41
(CSISZOLÁS VAGY CSORBÍTÁS?) 41
A Medvetánc szövegkritikája 41
Változatok a mérlegen 44
Egy vers változatai? Vagy két vers? 54
FEJEZETEK A VERSNYELVI ANYAGISMERETBŐL 59
(MALACVILÁGOSSÁG: A METAFORIKUS FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK EGY TÍPUSA) 59
Tárgyilagos meghökkentés 59
Mit jelent a harmadik sor? 60
Groteszkség 65
A malacvilágosság renard-i szükségessége 67
(ÜGYELETES: TÖBBJELENTÉSŰ KÉPZŐK ÉS SZÁRMAZÉKSZÓK) 71
Jelzős szerkezet - az alkotáson kívül 71
A József Attila-i gond 73
Nemcsak ügyeletesek, hanem tanulságosak is 73
Képzett szó a versben 77
(DALOCSKÁD LENNÉK: LÍRAI KICSINYÍTÉS) 79
Mit jelent kicsinyíteni? 79
A kicsinyítő képzés közelebbi rokonsága 80
Főnevek kicsinyítő képzése 81
Személyek nevének a kicsinyítése 84
Tárgyak, jelenségek nevének kicsinyítése 85
Kicsinyített melléknevek 89
A kicsinyítő jelzős szerkezet 91
A cselekvés elaprózása, kicsinyítése 96
Van-e igei alaptagú kicsinyítő szószerkezet? 98
A képi kicsinyítés 99
Irányelvek 101
A főbb kicsinyítési jelenségek gyakorisága 102
"Holt" számok, eleven vers 112
(HARS: SZÓFAJT NEM VÁLTÓ ELVONÁS) 114
Életképes-e Ady szava? 114
Elvonással létrejött szavak stilisztikai értékelése 116
A szövegből kiemelt harsány- hars szópár 118
A hars a szövegösszefüggésben 119
József Attla más elvonásait is értékeljük 122
Eredet és hatás 130
(TOPOG: JELENTÉSFELÚJÍTÁS, MAGAS-MÉLY ALAKPÁROK) 131
Mi a topog, topogás József Attila-i jelentése? 131
Mit szolgál a jelentésmódosítás? 133
A hangrendi átcsapás lehetőségei 135
(HIBBAN: ALAKI HASONLÓSÁGON ALAPULÓ JELENTÉSÁTVITEL) 138
A kimeríthetetlen Eszmélet 138
A hibban ige 139
Az eredeti jelentés és József Attila verssora 140
A jelentésátvitel 143
SZÖVEGTANI BÖNGÉSZÉS:
RÉSZLETEK A KÖLTŐ SZERKESZTÉSTANÁBÓL 147
(A LÍRAI VERS ZÁRÓJELEI) 147
Zolnai Béla nyomán - József Attila nyomában 147
Az erős elhatárolás és hatása 149
"Mellékesítés"? 151
A közlésviszonyok módosítása 154
Írásjelváltozatok 159
A zárójel "hangzása" 165
"(a mű világának minden pontja archimédeszi pont)" 167
(A NYELVTANI ELSŐ ÉS MÁSODIK SZEMÉLY A LÍRÁBAN) 168
Én - én - én 168
Te és ti 171
A statisztikázó őszinte vallomása 172
Szempontok a statisztikához 174
Hol van az én, hol van a mi? 187
a) Az egyes szám első személyű alak késleltetése 187
b) A többes szám első személy késleltetése 195
c) Az én-mi irányú kései grammatikai azonosulás 196
d) A vizsgált eszközök eloszlása és gyakorisága 198
A második személy a lírai életműben 200
a) A nyílt felhívás hiánya 200
b) A csak formális második személyek 201
c) A valós második személyeket szólító versek 210
d) Többes szám második személyt tartalmazó költemények 218
A második személyű szóalak helye a versben 219
Ismét: "Én nem vagyok te..." 223
(A LÍRAI ÉN IDÉZ) 224
Újabb én és te? 224
Reminiszcencia, idézetszerű utalás, idézet a versben 224
Az idézet kategóriája, fajai, az önidézet 229
Az egyenes, a "függő" vagy tartalmi és a "szabad, megelevenítő függő" idézés 237
A versbeli idézés írásmódja 239
A versbeli idézetek írásjelezésének tanulságai 244
A lírai versbe ékelt idézetek művészi funkciója 251
Az idézetes és önidézetes versek gyakorisága 256
(ÖNRÍMEK) 260
Az önrímelés 260
Az önrímek poliszémiája 264
A toldalékrímek 269
Az önrímek, toldalékrímek és a rímhosszúság 274
Az önrímek mondatelőzményei 277
A Szegényember balladája rímei 279
MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉG - NYELVI SZÜKSÉGSZERŰSÉG 282
(BABITS ÉS JÓZSEF ATTILA KEZEI: PÁROS TESTRÉSZEK NEVÉNEK TÖBBES SZÁMA) 282
Nyelvhelyesség - lírai szükségszerűség 282
Babits kezei 283
És József Attiláé... 284
A kezei-félék feladatai 286
További problematikus többes számok 292
(A VASTŐR ÉS A FATUTAJ VASA ÉS FÁJA? FOGALMI TERJENGŐSSÉG A KÖLTÉSZETBEN) 295
Nemcsak az értelem szól az értelemhez 295
Miféle nyelvi alakulat a mi vastőrünk, fatutajunk? 297
A fa- és vas- funkciója 298
(EGY HOSSZAN EJTETT RÖVID U KÖRÜL: AVAGY A KÖLTŐI ÉS AZ ELŐADÓI SZABADSÁGRÓL) 307
Poetica licentia: mit tehet a nyelvvel a költő? 307
A ritmikai-rímelési feladatot teljesítő poetica licentia 309
József Attila verstani műhelyében 312
Előadói szabadság? 316
A József Attila- költemények hiteles szövege 321
Következtetés 323
(NYOLCSZÓTAGNYI VERS A MIKROSZKÓP ALATT) 324
Az ámulok-elmulok rímpár 324
Sortöltelék-e az Én? 327
Az elmulok egyes szám első személyűsége 328
A hogy rangja 330
Hat mély : két magas 334
Összefoglalás? 335
JEGYZETEK 337
RÖVIDÍTÉSEK 353
SZÓ- ÉS TÁRGYMUTATÓ 355
VERSMUTATÓ 372