József Attila - kommentárok

Nincs raktáron
József Attila - kommentárok
750 Ft
A vásárlás után járó pontok: 15 Ft
Adatok
szerző
Török Gábor
cím
József Attila - kommentárok
kiadó
Gondolat Könyvkiadó
kiadási év
1976
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
oldalszám
388
kötés
kemény kötés
ISBN
9632804236
Cikkszám
726829
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Tartalom
HOGY KÖZÖS ALAPRÓL INDULJUNK EL... 5
(A KÖLTEMÉNY BELSŐ VÉGTELENSÉGE, KIMERÍTHETETLENSÉGE) 7
(A MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉGRŐL) 19
(MIT, HOGYAN MIÉRT KOMMENTÁLUNK?) 26
VERSRÉSZLETEK MIKROSZKÓP ALATT 39
A SZÜKSÉGSZERŰSÉG FOKAIRÓL 41
(CSISZOLÁS VAGY CSORBÍTÁS?) 41
A Medvetánc szövegkritikája 41
Változatok a mérlegen 44
Egy vers változatai? Vagy két vers? 54
FEJEZETEK A VERSNYELVI ANYAGISMERETBŐL 59
(MALACVILÁGOSSÁG: A METAFORIKUS FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK EGY TÍPUSA) 59
Tárgyilagos meghökkentés 59
Mit jelent a harmadik sor? 60
Groteszkség 65
A malacvilágosság renard-i szükségessége 67
(ÜGYELETES: TÖBBJELENTÉSŰ KÉPZŐK ÉS SZÁRMAZÉKSZÓK) 71
Jelzős szerkezet - az alkotáson kívül 71
A József Attila-i gond 73
Nemcsak ügyeletesek, hanem tanulságosak is 73
Képzett szó a versben 77
(DALOCSKÁD LENNÉK: LÍRAI KICSINYÍTÉS) 79
Mit jelent kicsinyíteni? 79
A kicsinyítő képzés közelebbi rokonsága 80
Főnevek kicsinyítő képzése 81
Személyek nevének a kicsinyítése 84
Tárgyak, jelenségek nevének kicsinyítése 85
Kicsinyített melléknevek 89
A kicsinyítő jelzős szerkezet 91
A cselekvés elaprózása, kicsinyítése 96
Van-e igei alaptagú kicsinyítő szószerkezet? 98
A képi kicsinyítés 99
Irányelvek 101
A főbb kicsinyítési jelenségek gyakorisága 102
"Holt" számok, eleven vers 112
(HARS: SZÓFAJT NEM VÁLTÓ ELVONÁS) 114
Életképes-e Ady szava? 114
Elvonással létrejött szavak stilisztikai értékelése 116
A szövegből kiemelt harsány- hars szópár 118
A hars a szövegösszefüggésben 119
József Attla más elvonásait is értékeljük 122
Eredet és hatás 130
(TOPOG: JELENTÉSFELÚJÍTÁS, MAGAS-MÉLY ALAKPÁROK) 131
Mi a topog, topogás József Attila-i jelentése? 131
Mit szolgál a jelentésmódosítás? 133
A hangrendi átcsapás lehetőségei 135
(HIBBAN: ALAKI HASONLÓSÁGON ALAPULÓ JELENTÉSÁTVITEL) 138
A kimeríthetetlen Eszmélet 138
A hibban ige 139
Az eredeti jelentés és József Attila verssora 140
A jelentésátvitel 143
SZÖVEGTANI BÖNGÉSZÉS:
RÉSZLETEK A KÖLTŐ SZERKESZTÉSTANÁBÓL 147
(A LÍRAI VERS ZÁRÓJELEI) 147
Zolnai Béla nyomán - József Attila nyomában 147
Az erős elhatárolás és hatása 149
"Mellékesítés"? 151
A közlésviszonyok módosítása 154
Írásjelváltozatok 159
A zárójel "hangzása" 165
"(a mű világának minden pontja archimédeszi pont)" 167
(A NYELVTANI ELSŐ ÉS MÁSODIK SZEMÉLY A LÍRÁBAN) 168
Én - én - én 168
Te és ti 171
A statisztikázó őszinte vallomása 172
Szempontok a statisztikához 174
Hol van az én, hol van a mi? 187
a) Az egyes szám első személyű alak késleltetése 187
b) A többes szám első személy késleltetése 195
c) Az én-mi irányú kései grammatikai azonosulás 196
d) A vizsgált eszközök eloszlása és gyakorisága 198
A második személy a lírai életműben 200
a) A nyílt felhívás hiánya 200
b) A csak formális második személyek 201
c) A valós második személyeket szólító versek 210
d) Többes szám második személyt tartalmazó költemények 218
A második személyű szóalak helye a versben 219
Ismét: "Én nem vagyok te..." 223
(A LÍRAI ÉN IDÉZ) 224
Újabb én és te? 224
Reminiszcencia, idézetszerű utalás, idézet a versben 224
Az idézet kategóriája, fajai, az önidézet 229
Az egyenes, a "függő" vagy tartalmi és a "szabad, megelevenítő függő" idézés 237
A versbeli idézés írásmódja 239
A versbeli idézetek írásjelezésének tanulságai 244
A lírai versbe ékelt idézetek művészi funkciója 251
Az idézetes és önidézetes versek gyakorisága 256
(ÖNRÍMEK) 260
Az önrímelés 260
Az önrímek poliszémiája 264
A toldalékrímek 269
Az önrímek, toldalékrímek és a rímhosszúság 274
Az önrímek mondatelőzményei 277
A Szegényember balladája rímei 279
MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉG - NYELVI SZÜKSÉGSZERŰSÉG 282
(BABITS ÉS JÓZSEF ATTILA KEZEI: PÁROS TESTRÉSZEK NEVÉNEK TÖBBES SZÁMA) 282
Nyelvhelyesség - lírai szükségszerűség 282
Babits kezei 283
És József Attiláé... 284
A kezei-félék feladatai 286
További problematikus többes számok 292
(A VASTŐR ÉS A FATUTAJ VASA ÉS FÁJA? FOGALMI TERJENGŐSSÉG A KÖLTÉSZETBEN) 295
Nemcsak az értelem szól az értelemhez 295
Miféle nyelvi alakulat a mi vastőrünk, fatutajunk? 297
A fa- és vas- funkciója 298
(EGY HOSSZAN EJTETT RÖVID U KÖRÜL: AVAGY A KÖLTŐI ÉS AZ ELŐADÓI SZABADSÁGRÓL) 307
Poetica licentia: mit tehet a nyelvvel a költő? 307
A ritmikai-rímelési feladatot teljesítő poetica licentia 309
József Attila verstani műhelyében 312
Előadói szabadság? 316
A József Attila- költemények hiteles szövege 321
Következtetés 323
(NYOLCSZÓTAGNYI VERS A MIKROSZKÓP ALATT) 324
Az ámulok-elmulok rímpár 324
Sortöltelék-e az Én? 327
Az elmulok egyes szám első személyűsége 328
A hogy rangja 330
Hat mély : két magas 334
Összefoglalás? 335
JEGYZETEK 337
RÖVIDÍTÉSEK 353
SZÓ- ÉS TÁRGYMUTATÓ 355
VERSMUTATÓ 372