Makkay János - A magyarság keltezése

Nincs raktáron
Makkay János - A magyarság keltezése
990 Ft
A vásárlás után járó pontok: 20 Ft
Részletek

Köszöntöm az olvasót és kívánok neki annyi örömet és tanulságot ebben a kitűnő könyvben, amennyit magam éreztem a szöveg olvastakor. Megkísérlem okát adni ennek az őszinte örömnek. Amikor a könyv szövegét elolvastam, azt telefonáltam a szerzőnek: Kedves Barátom, őszintén mondom, hogy életemben ilyen együttérző örömmel még nem olvastam tudományos szöveget. Nos, hát mi ennek az oka? Kezdjük a legegyszerűbbel, a nyelvvel! Közérthető, tiszta magyar nyelven ír, ahol csak lehetett, kerülte a "szakzsargont", így szövegét bárki, aki figyelemmel olvassa, megértheti. Ám a közérthetőség nem tette unalmassá az írást, mert párosult természetes észjárásunkkal. Talán kissé a kérdés-felelet kátéira emlékeztet. Világosan felvetett kérdések, jól megfogalmazott kételyek, jól átgondolt feleleteken keresztül lüktet a magyar értekező próza nemes hagyománya. Megfogalmaz egy tételt, de azon nyomban hozzáteszi a kétkedést is. Feleleteiben teret hagy annak az alapelvnek, hogy "a múlt nem azonos azzal, ami megmaradt belőle". Ezzel a magatartással mintegy munkatársává avatja az olvasót. Nos, ennyi a nyelvről, most pedig vessünk számot tudományos alapmagatartásával. Szinte alapigéjévé lehetne a régi biblikus bölcsesség: "mindeneket megpróbáljatok, s a mi jó, azt megtartsátok!". Nem esik az unalomig ismételt "igazságok" bűvöletébe. Ez pedig nagy elszánást és tisztánlátást követel. Ugyanis a századunk első felében egy kiváló magyar kutatógárda elemezte forrásainkat, és megalkotott egy magyar őstörténetet, amelyben nagyjából minden adat egybevág és magyarázatuk bizonyítottnak tűnik. Tekintélyük mindmáig szilárd, ám egyre gyülekeznek más magyarázati lehetőségek is! Makkay János előítéletek nélkül nézi e forrásokat, amelyek nem mindenben egyeznek nemes elődeivel. Ez a kutatói szabadság lenyűgöző!Eközben számomra örvendetes módon olyan eredményekre jut, amelyek megegyeznek, vagy közelítik a magam által kidolgozott, de történészeink által mindmáig mellőzött "Kettős honfoglalás" tételét. Az örömet elsősorban nem az kelti bennem, hogy megerősíti feltevéseimet, hanem az, hogy egy elfogulatlan kutató más meggondolások alapján ugyanarra az eredményre jut, mint jómagam. Makkay János hallatlan fegyelemmel vizsgál meg minden tételt, amire rábukkant, a tekintélyi érvekkel nem bíbelődik, csupán a tényeket nézi, könyve ezért példamutató jellegű. Ő, aki ősrégészként jutott el a finnugor elmélet felülvizsgálatáig és a magyar honfoglalás történeti adatainak újraértékeléséig, példája lett az elfogulatlan kutatómunkának, s mint ilyen, egyik megalapozója a jövendő magyar kutatásnak.

Adatok
szerző
Makkay János
cím
A magyarság keltezése
kiadó
Damjanich János Múzeum, Szolnok
kiadási év
1994
állapot
antikvár könyv, közepes állapotú
oldalszám
231
kötés
puha kötés
ISBN
963-7225-51-X
megjegyzés
utolsó 3 lap picit foltos
sorozatcím
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei
kötetsorszám
48
kiegészítő információk
2. átdolgozott és bővített kiadás. Megjelent 600 példányban. Angol nyelvű összefoglalóval.
Cikkszám
737044
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz 5
1. Bevezetés 7
A honfoglalás és Árpád népe 9
2.1-3. Az Árpád-nemzetség fennmaradt korai nevei 11
4. Árpád népének egyéb török sajátosságai 18
5. A korai személynevek tanúsága 21
6. A korai magyar helynévanyag 24
7. "Elmagyarosodás" a honfoglalás előtt 27
8. Árpád népének ethnikuma és nyelve 28
1. Borsod várának neve 28
9. A magyar -t jelentő népnevek elemzése 30
2. A türkök 31
4. A Hungarus 33
10. A magyar népnév 35
10.3. A magyar-kabar közös nyelvtanulás 40
11. Árpád népének lélekszáma 43
5. Pannónia desolata, deserta boiorum,
Avarum solitudines, Avari a vastata
és a honfoglaláskor itt talált népek lélekszáma 47
6. Az avarok "kiirtása" 49
7. Az avarok elszlávosodása 55
8. A blak-vlach kérdés, valamint Eunedubelianus 56
9-10. A továbbélő avarság 62
11 -13. Népességszám becslések 64
3. Török népmozgalmak keletről nyugatra 375 után 72
2.1. A bolgár fejedelmi lista és az Attila-hagyomány 73
3. Szláv terjeszkedések 76
4. Tót népnevünk és a gepidák
3.1. Kuvrat, Kuber és az onogurok szétvándorlása 80
2. Az avarok és onogurok nyelvéről 82
3. A szarvasi és homokmégyi rovásfeliratok 83
4. A korai magyar helynévanyag tanúságai 83
1. A Mezőség ősi magyarsága 85
2. Árpád népének 10. századi lakterülete 87
3. A Hegyen túl 89
5.1-3. A legkorábbi magyar toponímia 91
4-5. A késő avar toponímia és ún. "hiánya" 98
6.1. Szláv jövevényszavak időrendi tanúságai 99
2. A megőrzött nazális 102
7. Népnevekkel kapcsolatos szókölcsönzések 105
1. Zsidó 105
2. Ruszki/orosz 106
4. Varang/várong/varég 107
5. Görög 108
6. Eszlár/oszlár, jász, Varsány/varsány 108
7. Német 110
8. Bolgár/bulár 110
8-9. A székelyek származásának és nyelvének kérdése 111
9.b) A székely mint népnév 113
9.f) A Mezőség ősi nyelvjárása és a csángók 115
9.h) Szláv lelőhelyek
és "hamvasztásos temetkezések" 116
9.1. A hun származástudat 122
4. Kr. u. 400-800 közötti változások 123
5. Magyar nyelvű népek érkezése a Kárpát-medencébe,
a kérdés története 123
1. Vámbéry Ármin és Nagy Géza 123
2. Gombocz Zoltán 125
3. A jászok és a magyar nyelv iráni jövevényszavai 127
6. Moravcsik Gyula és Mályusz Elemér 130
6. Az onogur-magyar modell és rövid története 133
1-2. A "kettős honfoglalás" gondolata 134
7. Az onogur-magyar történeti modell mai felfogása 139
2. Az "elszlávosított" Erdély 141
3. Szűcs Jenő 142
4. Urak, bők és az ínség 143
8. Röviden az ősmagyarok korábbi történetéről 144
4. Iráni jövevényszavaink eredete 148
6. A korszerűsített onogur-magyar modell:
Árpád népe mint nyelvi
és hatalmi szupersztrátum 151
9. Összefoglalás 153
1. A székelység eredendően magyar volta 153
2. A szupersztrátum 153
3. Az embertani kép 154
4. Az új rovásfeliratok 155
5-6. A vallási, egyházi és jogi szókincs 157
7. A rejtőző avar eredetű toponímia 159
8. Árpád népének államalapítása a Kárpát-medencében . 159
Jegyzetek 163
Rövidítések 193
Dating Hungárian. An overview 199