Thomas Gordon - T.E.T. - A tanári hatékonyság fejlesztése

Nincs raktáron
Thomas Gordon - T.E.T. - A tanári hatékonyság fejlesztése
1 380 Ft
A vásárlás után járó pontok: 28 Ft
Részletek

"A tanítás egyetemes tevékenység - valamennyien csináljuk. A szülők tanítják gyermekeiket, a munkaadók tanítják alkalmazottaikat, az edzők tanítják játékosaikat, a  feleségek tanítják férjeiket (és megfordítva), no és természetesen a tanárok tanítják diákjaikat." Jól tudjuk azonban, hogy ez - az egyébként örömteli tevékenység - milyen gyakran jár kudarccal, milyen gyakran kell átélni azt a keserű tapasztalatot, hogy minden igyekezetünk ellenére tanításunk eredménytelen marad. Thomas Gordon világsikert aratott könyve arról szól, "hogyan válhat a tanítás az átlagosnál jóval eredményesebbé; miképpen nyújthat nagyobb tudást és érettséget a tanulóknak és ugyanakkor miképpen csökkentheti a konfliktusokat és teremthet több időt a tanároknak, hogy taníthassanak". Bemutatja, miképpen tehetjük az iskolát olyan hellyé, amelyben valóra válhat a régi szállóige: "A tanítás a szeretet egyik módja." A Gordon által kidolgozott és könyvében ajánlott praktikus ismeretanyagot tanárok tízezrei sajátították el világszerte. Ez a program A tanári hatékonyság fejlesztése, amely a nemzetközi szakirodalomban az eredeti angol cím, Teacher Effectiveness Training rövidítéseként T.E.T. néven vált ismertté. A T.E.T. egyrészt sajátos szemlélet, másrészt problémamegoldó eljárások, gyakorlati fogások és módszerek könnyen megtanulható és követhető tárháza, amelyeknek alkalmazása jobb emberi kapcsolatok kiépítésén keresztül segíti a tanítást. A T.E.T. nem merev szabálygyűjtemény: - szemlélete és módszere egyaránt érvényes bármilyen életkorú fiatal tanításánál és mindenfajta tanulási vagy fegyelmezési problémánál; - eredményesen alkalmazható bármely iskolatípusban, az óvodától az egyetemig; - nemcsak a szakképzett pedagógusoknak, hanem a szülőknek is segítséget nyújt. Gordon könyve olvasmányos és élvezetes stílusban, példák sokaságával, lépésről lépésre haladva mutatja be a T.E.T. módszerét, így az olvasó, legyen akár hivatásos pedagógus, akár szülő, rövid időn belül maga is sikerrel alkalmazhatja a gyakorlatban az olvasottakat.

Adatok
szerző
Thomas Gordon
cím
T.E.T. - A tanári hatékonyság fejlesztése
kiadó
Gondolat Könyvkiadó
állapot
antikvár könyv
oldalszám
343
kötés
puha kötés
ISBN
963-282-600-0
megjegyzés
gerinc kifakult
Cikkszám
757060
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Tartalom

Hogyan hasznosíthatják a tanárok a legjobban ezt a könyvet?

13

Hogyan hasznosíthatják a szülők legjobban ezt a könyvet?

14

Könyvünk háttere: Az ötlet és a szereplők

15

Tanár-diák kapcsolatok: A hiányzó láncszem

17

Mi a döntő a tanár-diák kapcsolatban?

18

Kipróbált fogások, s nem ködös absztrakciók

21

A diákok fejlődését segítő gyakorlati fogások

23

Az "Ugorj át a karikán!" játszma alternatívája

25

Módszerünk minden korosztály és diáktípus esetében azonos

27

Mit tegyünk a fegyelem örök problémájával?

29

Hogyan oldjuk fel a "tekintélyelv vagy engedékenység" vitát?

30

Az eredményes tanár-diák kapcsolat modellje

32

Hiedelmek, elvárások és szerepjátékok

34

Milyen a jó tanár-diák kapcsolat?

37

A tanár-diák kapcsolat szemléletének egyik módja

37

Az elutasító és elfogadó tanárok közötti alapvető különbség

40

A mozgó vonal a mindig változó téglalapban

42

Mit jelentenek a változások az én-ben (tanár)?

43

Másként érzünk az egyik mint a másik diák iránt

44

A környezet és a helyzet hatása

45

Helyes lehet-e a megjátszott elfogadás?

46

Kié a probléma?

49

Miért fontos a probléma tulajdonosának meghatározása?

51

Miért fontos a problémamentes terület?

52

Mit tehetnek a tanárok, ha a diákoknak vannak problémái?

54

Miért nem tudnak a tanárok segíteni, ha a diákoknak vannak problémái?

56

Az elutasítás nyelve: a kommunikáció tizenkét gátja

58

Miért vezet ilyen eredménytelenségre a tizenkét gát?

60

Három gyakori félreértés

62

Miért hatásos az elfogadás nyelve?

65

A problémával küzdő diákok segítésének konstruktív módszerei

68

Passzív hallgatás (csend)

69

Hatásos megerősítő reagálások

69

Mit lehet elérni az "ajtónyitókkal"?

69

Szükség van az aktív hallgatásra

71

Mi is valójában a kommunikáció?

72

Hogyan tanuljuk meg az aktív hallgatást?

74

Mi szükséges az eredményes aktív hallgatáshoz?

83

"Miért adjak tanácsot a diákoknak? Én tanár vagyok!"

84

A verbális kommunikáció két fajtája és a diákokra gyakorolt hatásuk: lajstrom

88

Kommunikációs gátak

88

Parancsolás, utasítás, irányítás

88

Figyelmeztetés, fenyegetés

89

Prédikálás, megleckéztetés, "kellene" és "jobb lenne, ha"

89

Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása

89

Tanítás, kioktatás, logikus érvelés

90

Bírálat, kritizálás, helytelenítés, bíztatás

91

Dícséret, egyetértés, pozitív értékelés

91

Szidás, megbélyegzés, kifigurázás

92

Értelmezés, elemzés, megállapítás

92

Bíztatás, rokonszenv, vígasztalás, támogatás

93

Kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések

93

Visszavonulás, kizökkenés, gúnyolódás, humorizálás, a figyelem elterelése

94

A kommunikációt megkönnyítő dolgok

95

Passzív hallgatás (csend)

95

Megerősítő reagálások

95

"Ajtónyitó" segítő kérdések, beszélgetésindítók

95

Aktív hallgatás

96

Az aktív hallgatás sokoldalú felhasználása

97

Hogyan vezessünk le tartalmas osztálymegbeszéléseket?

97

Hogyan szereljük le az ellenállást aktív hallgatással?

107

Hogyan segíthetünk aktív hallgatással az önállótlan diákoknak?

112

Hogyan hasznosítsuk a diákközpontú csoportos megbeszéléseket?

117

Hogyan segít az aktív hallgatás a szülői értekezleteken?

121

Mit lehet elérni a háromoldalú értekezletekkel?

125

Összefoglalás

127

Mit tehetnek a tanárok, ha a diákok viselkedése gondot okoz nekik?

128

Mit tegyünk a tanár problémáival?

129

Az eredménytelen konfrontációk hatása

131

Miért eredménytelenek a megoldást ajánló közlések?

133

Miért eredménytelenek a rendreutasító közlések?

135

Miért eredménytelenek a közvetett közlések?

137

"Te-közlés" vagy "én-közlés"

138

Mi a baj a te-közlésekkel?

139

Miért eredményesebbek az én-közlések?

141

Hogyan fogalmazzuk meg az én-közlést?

143

Hogyan váltsunk át az én-közlés után?

146

Hogyan dühítik fel magukat a tanárok?

148

Az én-közlések kockázatosak is lehetnek

152

Mit lehet elérni az eredményes én-közlésekkel?

153

Hogyan változtassuk meg az osztálytermi környezetet a problémák megelőzése céljából?

156

Az átlagos osztályterem hiányosságai

156

Hogyan gondolkodjunk kreatívan a változtatásokról?

158

Hogyan gondoljuk át módszeresen az osztálytermi környezetet?

160

Hogyan gazdagítsuk a környezetet?

160

Hogyan tompítsuk a környezeti ingereket?

161

Hogyan szűkítsük a környezetet?

162

Hogyan tágítsuk a környezetet?

163

Hogyan rendezzük át a környezetet?

163

Hogyan egyszerűsítsük a környezetet?

164

Hogyan rendszerezzük a környezetet?

165

Hogyan tervezzünk előre?

166

Hogyan javítsunk az osztályban töltött idő minőségén?

168

Miért okoz problémát a "szétszórt idő"?

168

Miért fontos az "egyéni idő" - és hogyan tegyünk rá szert?

170

Miért fontos az "optimális idő" - és hogyan teremtsük meg?

172

A tanítás-tanulási terület nagy lehetőségei

174

Iskolai konfliktusok

177

Mi is a konfliktus?

179

Mi okozza a konfliktust?

180

Általában hogyan oldják meg a tanárok a konfliktusokat?

180

A győzelem-vereség kétféle szemlélete: Az I. módszer és a II. módszer

182

Mit tudunk az I. módszerről?

186

Mit tudunk a II. módszerről?

187

Tétovázás, ingadozás

187

Az I. és a II. módszer egyaránt a hatalmon alapszik

188

Tekintély az osztályban

189

1. fajta tekintély

190

2. fajta tekintély

191

A hatalom korlátai az osztályteremben

192

A tanárok hatalma óhatatlanul kimerül

192

A hatalom romboló hatású a diákokra nézve

195

A diákok megküzdési mechanizmusai

197

Lázadás, ellenállás, dac

197

Megtorlás

198

Hazudozás, árulkodás, az érzések eltitkolása

199

Mások hibáztatása, pletykálkodás

200

Csalás, másolás, "puskázás"

200

Parancsolgatás, megfélemlítés, mások piszkálása

200

Győzni akarás, a veszítés gyűlölete

201

Szervezkedés, klikkek kialakítása

201

Meghunyászkodás, engedelmeskedés, megadás

202

A hízelgés

203

Konformitás, a kockázatvállalás és kezdeményezés elkerülése

203

Visszahúzódás, kimaradás, ábrándozás, regresszió

204

Miért ne használjuk a II. módszert?

205

Hogyan hat a hatalom a győztesre?

206

Mivel indokolják a hatalom és tekintély alkalmazását?

208

"Az életkorral járó bölcsesség és tapasztalat" mítosza

208

A gyerekek valójában igénylik viselkedésük korlátozását"

209

A "kultúraátadás felelősségének" mítosza

209

"Egyes gyerekeknél szükség van a kényszerre"

210

A "szigorú, de igazságos" mítosza

211

A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere

212

A III. módszer: A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere

214

Hogyan működik a III. módszer az iskolában?

216

A III. módszer előfeltételei

220

A III. módszer: Hatlépéses problémamegoldó folyamat

221

1. lépés: A probléma (konfliktus) meghatározása

222

2. lépés: A lehetséges megoldások keresése

224

3. lépés: A megoldások értékelése

225

4. lépés: A legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal)

226

5. lépés: A döntés végrehajtási módjának meghatározása

227

6. lépés: A megoldás sikerességének utólagos értékelése

227

A III. módszer lefolytatott megbeszélés magnófelvétele

231

Egy III. módszerrel lefolytatott megbeszélés magnófelvétele

231

A III. módszer alkalmazásának előnyei az iskolákban

235

Nincs neheztelés

235

Erősödik a döntés végrehajtásával kapcsolatos motíváció

235

"Több szem többet lát"

236

A III. módszert nem kell "eladni"

238

Nincs szükség hatalomra vagy tekintélyre

239

A gyerekek szeretik tanáraikat, és a tanárok szeretik a gyerekeket

239

A III. módszer segít kideríteni a valódi problémákat

240

A diákok felelősségteljesebbek, érettebbek lesznek

241

A vereségmentes módszer egyéb alkalmazásai az iskolákban

243

Hogyan oldjuk meg a tanítási-tanulási konfliktusokat a III. módszerrel?

244

Hogyan oldjuk meg a diákok közötti konfliktusokat a III. módszerrel?

250

Hogyan használjuk a III. módszert az osztály szabályainak és irányelveinek megalkotására?

256

Hogyan zajlanak le a szabályalkotó osztálygyűlések?

258

A félelem legyőzése

259

Előkészületek

259

A gyűlés lefolytatása

260

A tanár szerepe

261

A szabályalkotó gyűlés előnyei

261

Mennyi időre van szükség?

262

A III. módszer alkalmazásakor felmerülő problémák

263

"Megoldások" vagy "igények" versengése

263

Amikor a diákok nem tartják be a megállapodást

264

Mi legyen a tanár hatáskörén kívül eső problémákkal?

265

"És ha nem tudunk megegyezni a megoldásban?"

267

Amikor a gyerekek büntetést építenek be a megoldásba

268

Hogyan tartassa be a tanár a hatáskörén kívüli szabályokat?

268

Előfordul, hogy az I. módszerre van szükség?

269

Az értékek összeütközése az iskolában

272

Hogyan ismerjük fel az értékek összeütközését?

273

Mi az oka, hogy az én-közlések ritkán eredményesek az érték-összeütközések megoldásában?

275

Mi az oka, hogy a III. módszer ritkán eredményes az érték-összeütközések megoldásában?

277

Mi az oka, hogy az I. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában?

278

Mi az oka, hogy a II. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában?

280

Hogyan kezeljük az érték-összeütközéseket?

281

Váljunk eredményes tanácsadóvá!

281

Mutassunk példát, adjunk mintát!

285

Alakítsuk magunkat elfogadóbbakká!

288

Találjuk meg az "elfogadáshoz szükséges higgadtságot"!

292

Tegyük az iskolát tanulásra alkalmasabb hellyé

293

Az iskola milyen vonásai okoznak problémát a tanároknak?

294

A tanárok beosztottak

294

A tanárok nem vesznek részt a döntések meghozatalában

294

Merevség, ellenállás a változással szemben

295

Egységes értékrend megszabása

295

Mások hibáztatása

295

Mit tehetnek a tanárok azért, hogy eredményesebben tevékenykedhessenek a szervezetben?

296

Ismerjük fel szerepünk fontosságát!

296

Mindig az "ablakunkon" keresztül nézzük a dolgokat!

296

"A főnökömmel szemben is alkalmazhatom a konfrontációs módszereket?"

298

Egységben az erő

301

Hogyan legyünk eredményesebbek a csoportgyűléseken?

301

A gyűlés előtt

303

A gyűlés alatt

303

A gyűlés után

304

Hogyan legyünk eredményes tanácsadók?

304

Váljunk diákjaink pártfogójává!

306

Kiegészítő fejezet: Hogyan kezeljük a tanulási problémákat otthon?

308

A szülő-tanár-diák kapcsolat

308

A szülő mint gyermeke tanítója

309

Kire tartozik gyermekünk tanulása?

310

Hogyan alakítsuk át otthonunkat tanulásra alkalmas környezetté?

313

A szülők sem tudnak tanítani, amíg nincsenek felfogadva

314

"Elvezethetjük a lovat a vízhez, de..."

316

Hogyan adhatják át a szülők az értékrendjüket?

316

Ha gyermekünknek problémája van az iskolában

317

Mit kezdjünk a házi feladat körüli vitákkal?

321

"Nézd, anyu, csak két hármast kaptam"

325

Hogyan lehetnek a szülők nagyobb befolyással a tanárokra?

328

Mire jó a szülő-tanár-igazgató csapat?

331

Hogyan értékeljük gyermekünk iskoláját?

332

Jobb kapcsolatok kiépítése

335

Köszönetnyilvánítás

337

Ajánlott olvasmányok

339

Kapcsolódó magyar nyelvű irodalom

343