Simonyi Károly - A fizika kultúrtörténete

Nincs raktáron
Simonyi Károly - A fizika kultúrtörténete
ISBN
963-281-583-1
Adatok
szerző
Simonyi Károly
cím
A fizika kultúrtörténete
kiadó
Gondolat Könyvkiadó
kiadási év
1986
oldalszám
538
kötés
vászon kötés védőborítóval
kiegészítő információk
Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Cikkszám
822515
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Tartalom

Előszó

11

Bevezetés

15

A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel

15

Értékelés és periodizáció

17

Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján

17

A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja

18

Periodizáció az elméleti szintézis szerint

20

Absztrakció. Modellalkotás

21

A tudományelmélet elemei

23

Csalóka egyszerűség

23

Ráció és empíria

24

Az induktív módszer buktatói

26

A történelem dinamikája

27

A mozgató erők

27

Határok. Lehetőségek. Veszélyek

31

Bizonytalanság az egzaktságban

32

A fizika új szerepkörben

33

A fizika korszakai és azok jellemzése

34

Az antik örökség

39

A görögök adóssága

39

A tudomány kezdetei

39

Egyiptom és Mezopotámia

40

Összhangzó szép rend

52

Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok

52

Misztika és matematika: Püthagorasz

57

Gondolat és valóság

61

Platón a megismerésről és az ideákról

63

Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis

66

Atomok és elemek

66

A földi mozgás: a peripatetikus dinamika

71

Az égi mozgás

76

Az arisztotelészi világkép

79

Részletek Arisztotelész Metafizikájából

80

Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei

83

Arkhimédész

83

Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere

92

A kozmosz méretei. Geográfia

94

Geometria

97

Eszközök, technika

100

A hellenizmus alkonya

102

Pesszimista bölcsek

102

Ágoston az asztrológia képtelenségeiről

107

Ágoston az időről

108

Az örökség sáfárai

113

Ezer év mérlege

113

Miért nincs folytatás?

113

Európa formát ölt

114

A technika forradalma

120

Kolostorok, egyetemek

121

Az antik örökség átmentése

127

A közvetlen csatorna

127

Bizánc

129

Az arab közvetítés

130

Vissza a forráshoz

131

Hinduk és arabok

133

A tízes számrendszer

133

Algebra - Algoritmus

134

Az arab csúcsteljesítmény

135

Nyugat magára talál

136

Fibonacci: a számolás művésze

137

Jordanus Nemorarius, a statikus

138

A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College

139

A megreformált peripatetikus dinamika

141

Buridan impetuselmélete

142

Fizika az asztronómiában

143

Eredmények

144

Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett

144

Természetfilozófia a középkorban

147

Hit, tekintély, tudomány

147

Hit és tapasztalat

149

A reneszánsz és a fizika

152

Művészet, filológia, természettudomány

152

Előrelépés a mechanikában

154

A művészek tudománya

155

Leonardo da Vinci

156

A szakasztronómusok színre lépnek

159

A nyomtatott könyv szerepet kap

161

Rombolás és alapozás

165

A világ 1600 körül

165

Számmisztika és valóság

169

Vissza Platónhoz - új szellemben

169

A múltba néző forradalmár: Kopernikusz

170

Egy kompromisszum: Tycho de Brahe

178

A világ harmóniája: Kepler

181

Galilei - és akiket elhomályosít

185

Az égi és földi világ egysége

185

Lejtő. Inga. Hajlítás

190

Galilei nagysága

196

A háttérben: Stevin és Beeckman

198

A csatlakozás lehetősége

199

Az új filozófia: a kételyből módszer lesz

201

Bacon és az induktív módszer

201

Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes

204

Descartes mozgástörvényei

206

Az első kozmogónia

207

A kultúra peremén

211

Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján

213

A Descartes-Snell-törvény

213

A Fermat-elv

217

Vákuum és légnyomás

219

Kezdő lépések a ma kémiája felé

222

Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens

227

A dinamika huygensi axiómái

227

A matematikai inga

229

A cikloidális inga

231

A fizikai inga

233

Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei

235

A körmozgás

235

Newton és a Principia. A newtoni világkép

238

A Newtonra váró feladatok

238

Az erőhatás a mozgásállapot változatója, és nem fenntartója

239

Az egyetemes gravitáció törvénye

243

Részletek a Principiából

247

A filozófus Newton

252

A klasszikus fizika kiteljesedése

261

A XVIII. század induló tőkéje

261

Eredmények, és amiről eddig még nem esett szó

261

Hullám vagy részecske

261

A koordinátageometria

268

A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája

270

Descartes mellett és ellen

274

Voltaire és a filozófusok

277

Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange

279

A továbbhaladás lehetséges útjai

279

A statika eredményei

281

A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta

282

Az első variációs elv a mechanikában: D'Alembert

287

Modern gondolatok

289

A mechanika mint poézis

291

A fény százada

293

A felvilágosodás

293

Részletek Holbach: A természetről című művéből

294

A Nagy Enciklopédia

297

D'Alembert: Elöljáró beszéd

298

A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant

302

Az effluviumtól az elektromágneses térgi

304

Petrus Peregrinus és Gilbert

304

A haladás menetrendje

305

Kvalitatív elektrosztatika

306

A mérő elektrosztatika

311

Az elektromos töltések áramlása

315

Az áram mágneses tere: A természetfilozófia termékenyítő hatása

317

Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése

319

Faraday: a legnagyobb kísérletező

321

Maxwell: az elektromágneses tér

325

Az elektromágneses fényelmélet

330

Lorentz elektronelmélete

334

Hő és energia

335

A hőmérő

335

A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black

337

És mégis mozgás a hő: Rutherford

338

Fourier elmélete a hővezetésről

340

A caloricum és állapotegyenlet

342

A Carnot-ciklus

343

A hő kinetikus elmélete: az első lépések

344

Az energiamegmaradás tétele

345

A kinetikus gázelmélet

347

A termodinamika második főtétele

348

Entrópia és valószínűség

350

Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom

355

A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója

355

Az elektron: J. J. Thomson

356

Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer

360

Az első elképzelések az atom felépítéséről

361

Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek

364

Búcsú a XIX. századtól

366

A XX. század fizikája

371

"Felhők a XIX. századi fizika egén"

371

Befejezés vagy kiindulás

371

Mach és Ostwald

372

A relativitáselmélet

375

Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása

375

Beillesztési kísérletek

377

A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré

381

Távolság- és időmérés

386

A tömeg-energia-ekvivalencia

389

Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója

392

Einstein a téridőről

396

Newton, Einstein és a gravitáció

398

A kvantumelmélet

401

A feketesugárzás a klasszikus fizikában

401

Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út

404

Az energiakvantum megjelenik

406

Einstein: a fény is kvantált

410

Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete

410

A sugárzási formula klasszikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához

413

A mátrixmechanika: Heisenberg

414

Einstein és Heisenberg

418

A hullámmechanika: Schrödinger

419

Heisenberg: A koppenhágai értelmezés

424

Operátorok. Kvantumelektrodinamika

431

A kauzalitás problémája

436

Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről

440

Munkaeszköz és filozófia

442

Mi maradt a klasszikus fizikából?

444

Magszerkezet. Magenergia

447

Visszatekintés az első három évtizedre

447

Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai

452

Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel

454

A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford

456

A Rutherford-Bohr modell kialakul

460

Az első mesterséges magátalakítás

461

A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható

462

Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron

462

A mag felépítése: magmodellek

463

A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti kétely

467

A láncreakció: az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik

471

Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében

473

A fizikus felelőssége

475

Törvény és szimmetria

475

A történész szerepe a ma fizikájának leírásában

475

Az elemi részek megjelenési sorrendje

476

Néhány szó a kozmikus sugárzásról

480

Gyorsítók. Detektorok

481

Az alapvető kölcsönhatások

483

Megmaradási törvények

485

Szimmetria-invariancia-megmaradás

487

Jobb-bal szimmetria?

490

"A kis aszimmetria növeli az esztétikumot"

493

Vissza az apeironhoz

494

Energia az elemi részek segítségével?

496

A harmadik évezred küszöbén

497

Az ember és a kozmosz

498

Új információs csatornák

498

A csillagok energiatermelése

501

Születés, élet, halál - csillagléptékben

502

Az Univerzum kialakulása

506

"A semmi és a végtelen között"

509

Irodalom

511

Név- és tárgymutató (Készítette: Dr. Csurgayné Ildikó)

519