Torma Zsófia - Sumér nyomok Erdélyben

Régi adóssága ez a kötet a magyar könyvkiadásnak.

A sokszor hivatkozott, óriási munkát végzett régésznő kutatásait, a tárgyi és régészeti adatokkal is bizonyított sumer nyomokat fedi fel.
TORMA ZSÓFIA (1840-1899) a világ legelső, terepen dolgozó, ásató ré­gésznője. Az Erdélyben született nemes lány tárta fel az újkőkori (kb. i.e. 5000-3000) tordosi kultúrát, amelyet ma a világ vezető régészei ismertetnek, anélkül, hogy Torma Zsófia nevét megemlítenék.
Több, mint 11.000 rovásjeles agyagkorong is a leletanyagába tartozik, amely feltételezésem szerint azt bizonyítja, hogy őseink már az újkőkorban feltalálták az iskola in­tézményét.
Torma Zsófia hatalmas gyűjteményének jelentős darabjait horvát, román régészek hordták szét. Tudományos írásai ma sincsenek rendszerezve, ki­adva. Az emigrációba kényszerült Fehérné Walter Anna az anyagi gon­djai ellenére is megjelentette Torma Zsófia műveinek rövid összefoglalóját Buenos Airesben, 1972-ben.
Az összefoglaló a „Sumer nyomok Erdélyben” címet vise­li. Torma Zsófia elhallgatásának oka ugyanis az, hogy régészeti leletei alap­ján hasonlóságokat állapított meg a Kárpát – medence és Mezopotámia korai kultúrái között.
A lexikonokban 3 – 4 sort kap és egyáltalán nem említik az 1986-ban kiadott 3 kötetes, 2000 oldalas „Erdély története” című monográ­fiában.

A „SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN” című ezen kiadványt a régésznő kutatásai, tárgyi és régészeti emlékei, a bizonyított erdélyi sumér nyomok iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.