| Bevezetés |
9 |
| Mit jelent az, hogy "fizikusoknak és matematikusoknak"? |
9 |
| A lét fogalma és a filozófiatörténet létezésének problémája |
15 |
| A filozófiatörténet invariánsai |
18 |
| Az "Erlangeni program" a filozófiában és a filozófiatörténetben |
22 |
| Szabadság és szükségszerűség a filozófiai gondolkodás fejlődésében |
23 |
| A kifejtés néhány sajátosságáról |
34 |
| Akadályok, nehézségek és az alapvető nehézség |
38 |
| A filozófia keletkezése és a szubsztancia problémája |
42 |
| A filozófia története és előtörténete |
42 |
| Az ión természetfilozófia |
45 |
| A heterogén szubsztancia |
54 |
| A szám mint szubsztancia |
56 |
| A Núsz |
58 |
| A stacionárius lét paradoxonjai |
76 |
| Hérakleitosz és az eleaták kollíziója |
76 |
| Zénón paradoxonjai |
81 |
| A zénóni apóriák sorsa |
86 |
| A struktúra apóriái |
98 |
| Az atomizmus |
107 |
| Filozófia és fizika a görög atomizmusban |
107 |
| Izotachia és clinamen |
117 |
| A magáért-való-lét elkülönülése és a halálfélelem problémája |
136 |
| Platón és az "Egész" filozófiája |
142 |
| Platón stílusa |
142 |
| Az objektív idealizmus dialektikája |
144 |
| A visszaemlékezés |
148 |
| A barlang mítosza |
153 |
| Matematika és fizika Platónnál és a modern tudományban |
157 |
| Platón istenei |
165 |
| Anyag és forma |
172 |
| Arisztotelész és Nagy Sándor |
172 |
| Az anyag |
175 |
| A mozgás |
177 |
| Forma és entelekheia |
187 |
| A halhatatlanság |
198 |
| A középkor |
202 |
| A Kelet |
202 |
| A skolasztika |
216 |
| Realizmus és gótika |
223 |
| A nominalizmus |
231 |
| A reneszánsz filozófiai gondolkodás stílusa és tendenciái |
238 |
| A stílus |
238 |
| Az egyéniség problémája |
242 |
| Pomponazzi |
248 |
| Telesio |
250 |
| Patrizzi |
254 |
| A szerelem metafizikája |
260 |
| Bruno. Az averroizmus és az újplatonizmus transzformációja |
265 |
| Descartes filozófiája és a klasszikus tudomány módszere |
276 |
| A stílus és a módszer |
276 |
| Cogito |
280 |
| Az egyetemes matematika |
285 |
| Tér és anyag |
291 |
| Spinoza és a szubsztancia monisztikus felfogása |
305 |
| Descartes, Spinoza és az ultraracionalizmus |
305 |
| A diadalmas matematika |
313 |
| A végtelen attribútumok és a végtelen móduszok |
318 |
| A spinozizmus és a tudományos eszmény |
326 |
| A dinamizmus |
333 |
| Az erő és a szubsztancia |
333 |
| A monász |
338 |
| A differenciális képzet |
342 |
| A csekélységek filozófiája? |
352 |
| A transzcendentális filozófia |
362 |
| Fejlődési szakaszok |
362 |
| A transzcendentális esztétika |
368 |
| Transzcendentalizmus és matematika |
371 |
| Az abszolút tér |
376 |
| Az antinómiák |
383 |
| A kezdeti feltételek filozófiája |
387 |
| A panlogizmus |
397 |
| A lét fogalma Hegel filozófiájában |
397 |
| A tiszta semmi és a meghatározott semmi |
400 |
| A levés |
404 |
| Az ellentmondás |
409 |
| A materialista dialektika |
417 |
| A logika mint a lét visszatükröződése. Az absztrakt és a konkrét problémája |
417 |
| A mozgásformák tana és a klasszikus világkép általános határai |
422 |
| Ismeretelmélet és tudománytörténet |
429 |
| "Körök" a filozófia történetében |
432 |
| A világ mint rendszer |
436 |
| A tudományfilozófia jövője |
442 |
| A tudomány modern szintézise |
442 |
| Az arisztotelészi Füszisz modern analogonja |
447 |
| A tudomány szintézise és a matematika |
451 |
| A megatudomány és a filozófiatörténet |
455 |
| Névmutató |
465 |
