A tanulmányok összefogják a magyar erődépítés korszakait, a középkortól a második világháborúig. A szerzők a hadmérnöki kutatásokat összekötik a terepi adatgyűjtéssel, térképészeti feladatokkal, illetve az így gyűjtött információk további feldolgozását gyakorlatilag térinformatikai környezetben kívánják megoldani.
Szabó József János „Az Árpád-vonal rekonstrukciója" című tanulmányában a II. világháborús magyar erődítés-láncolat felépítésével foglalkozik. A harci cselekmények lefolyásával kapcsolatos adatgyűjtés nehézségeit is kiemeli, mivel az erődvonal építési dokumentációja megsemmisült. A Székelyföld védelmi kérdéseit is érinti.
Winkler Gusztáv „Erődítések felderítése és rekonstrukciója térinformatikai eszközökkel" című cikkében a tárgyalt korszak magyar várainak fejlődésével, az erődelemek datálási problémáival foglalkozik. Ismerteti az erődök vizsgálatára vonatkozó konkrét eljárásokat, lehetőségeket, valamint rámutat a térinformatika alkalmazhatóságára, mint konkrét feladatmegoldó eszközre.
Fábián Zsolt „Kalotaszegi várak bejárása" című dolgozatában egy eddig nem kutatott térség középkori várainak terepbejárással és kiegészítő mérésekkel történő vizsgálatát mutatja be. Foglalkozik a várak építéstörténetével, külön kitér a felderítés általános nehézségeire, a várak elhanyagolt állapotára.
Juhász Attila „II. világháborús erődítések vizsgálata térinformatika segítségével" című tanulmánya az erődítéseket és eseményeket a korabeli környezetben ábrázolja, ami eleve komoly segítséget nyújthat a kutatásokhoz. A különféle leíró és képi dokumentációkat egységes rendszerben kezelve az ismeretterjesztést és az egységes archiválást is lehetővé teszi.
Csikány Tamás „A komáromi erődrendszer elemei a Duna jobb partján" című dolgozatában a hadtörténész szemszögéből vizsgálja a komáromi erődítések építési történetét. Elemzi a meghatározó korszakok erődítési állapotát, az elérendő katonai célokat és lehetőségeket. Kitér a ma is megszemlélhető erődelemek eredeti összefüggéseire, az egész erődrendszer működésére.
