Az epikus történet egy ifjú esküvésével veszi kezdetét: „Mondd meg neki, hogy egy napon kivágom azt az ocsmány szívét.” Aki mondja, nem más, mint Átok, a Fattyú, a Farkasfejű törvényen kívüli. A hűtlenségből fogant ifjú, akinek neve maga is romlást jelent, a riganték harcosai között nevelkedett. Azok sokra tartják harci képességeit, de félnek a szívében dühöngő erőszaktól.
Tizenhét évvel születése után, saját magára rótt száműzetése során Átok igazi patkányfészekbe kerül: a hatalmas Kővárosba. Itt, ahol a gladiátorok a megélhetésért ölnek, a Karmazsin Papok megteremtették rémuralmukat, annyi rosszindulatot és gyűlöletet hintve el, ami több száz életen át is kitarthat. Ám itt élnek a szorongatott Fakultusz hívei is, akiket a titokzatos Fátylas Úrnő vezet, és akik megpróbálják a szeretet filozófiáját gyakorolni.
A végső bosszúra törő Átok arra készül, hogy csatlakozzon a Kőváros mítoszát elpusztító ütközethez. A vérontás napjai egyre közelednek, és a legyőzetlen harcos király – Connavar, a legendás Démonpenge – fiának harcolnia kell, hogy megmentse világát.
Az Éjféli Sólyom tovább szövi a riganték lenyűgöző meséjét, mely a Kard A Viharbannal kezdődött, és megerősíti azt, hogy David Gemmell a heroikus fantasy egyik leglebilincselőbb kortárs alkotója volt.
