Oktatási rendszerünk különböző szintjein egyik közös cél, hogy a nevelés - oktatás - képzés sokféle tevékenységformáiban átszármaztatott ismeretanyag integrált egésszé, működőképes tudássá alakuljon. Ennek valóra váltása napjaink korszerűsítési törekvéseinek egyik központi feladata. Benne kivétel nélkül fellelhető közös jellemző: a sokféle tevékenység által megvalósuló differenciált (az egyén fejlettségéhez igazodó) képességfejlesztés. Az előző feladatok sikeres megvalósításához nélkülözhetetlen a 3-10 éves korú gyermekek körében végzett kutatások eredményeinek gyakorlatban való alkalmazása, mert ezáltal tervszerűség és tudatosság vihető be a fejlesztés tervezésébe, hiszen a tudatos irányítás nélkül működésképtelen a tanítás-tanulás folyamata. A kutatások eredményei a terhelhetőséggel, a motoros képességek fejleszthetőségével, az egyéni fejlődés eltérő ütemével kapcsolatban szolgáltatnak megbízható adatokat. Ismert, hogy a testnevelés általános feladatai a személyiség fejlesztésre irányulnak oly módon, hogy a gyermeki személyiség struktúra valamelyik elemét kívánják alakítani a mozgástevékenység által. Ez vonatkozhat a megismerési folyamatokra, a figyelemre, az érzelemre, az erkölcsi-akarati tulajdonságok és a szép iránti érzék kialakítására.
A testnevelés szervezeti keretei semmi mással nem pótolható eszköztárat biztosítanak ezeknek a nevelési lehetőségeknek a kialakítására. A testnevelés sajátos feladatai közül pedig az egyik legfontosabb a sokoldalú, arányos fejlesztés és az egészséges testi fejlődés biztosítása. Az optimális terhelés megtervezésénél figyelembe kell venni a 3-10 éves gyermek mozgásfejlődésének ütemét. Ismerni kell a mozgás szerepét a gyermek fejlődésében, amely a rendszeresség, a szervek, szervrendszerek fejlődését elősegítő megfelelő erősségű mozgásimpulzusok mennyiségét és minőségét, az optimális megterhelés mértékét és a megfelelő motivációs bázis kialakítását jelenti. A 3-10 éves korú gyermek motoros fejlettsége nagyon különböző lehet a közel azonos életkorú gyermekek esetében is az egyes képességfajtákban. Ezért csak az a fejlesztő hatásrendszer lehet eredményes, amely figyelembe veszi a fejlesztés időtartamában az egyéni képességek fejlettségi szintjét. Az óvodába lépéskor és azt követően minden évben célszerű megállapítani a gyermek alapvető motoros képességeinek fejlettségét egyszerű motoros próbákkal.