A Nógrád megyei várromok közül mindenképpen különös helyet foglal el a megye déli részén, a Börzsöny hegységben fekvő Nógrád. Hazánk, de mindenekelőtt Nógrád megye történetében hajdan betöltött szerepe miatt legalább három szempontból kiemelt figyelmet érdemel. Egyrészt a megye legősibb erőssége, legrégibb kővára. Másrészt e várról nyerte a megye nevét, harmadrészt több mint két évszázadon keresztül volt a vármegye székhelye.
A keresztény magyar állam kialakulásának idején királyi vár, e köré szerveződik meg a várispánság, a királyi vármegye. Kiemelkedő szerepe volt a legkésőbben létrehozott váci püspökség történetében annak alapításakor, de a török uralom idejében is, mert rövid időre a püspöknek, illetve helyettesének tartózkodási helye lett.
A tatárjárás pusztítása után mint megyeközpont nem nyerte vissza többé jelentőségét. A kialakuló nemesi vármegye új helyet kívánt maga számára, emellett a megye déli csücskében lévő Nógrádnak fekvése sem volt már kedvező. E két tényező játszott közre abban, hogy a székhely a vármegye középpont) a felé tolódott el. A sok csatát kiállt falak napjainkban új életre kelnek. A vár falainak három évszázad óta feltartóztathatatlanul pusztító idő ostromával kellett szembe nézniük, amely lassan koptatta maradványait, a Várhegyet pedig a természet kezdte visszahódítani a maga számára. A közelmúltban elkezdődött állagmegóvási és helyreállítási munkák reményt adnak arra, hogy az eljövendő nemzedékei is leróhatják majd tiszteletüket az országzászló trikolórja alatt nemzetünk több, mint ezeréves küzdelmes múltja előtt.
