Egykor virágzó "Sóstengeri város"-ról beszél a Biblia a Holttenger partmellékén; de Mózes már sivatagként látta meg "a haragvó Isten völgyét"; Bahr Lut - Lót tengere, mondják a beduinok, akik évszázadok óta a mészkősziklák és márgateraszok között kóborolnak kecskenyájaikkal, s néha még ma is remélik, hogy megtalálják az arab mesék kincsekkel teli csodabarlangját... Mert barlang az van bőven a kopár és omlatag sziklafalakban. És kincsek? - Nos, az utóbbi évtizedekben olyanokra is akadtak. Karátokkal mérhető, szemet kápráztató nemesfém- és drágakőfélék ugyan ezúttal sem kerülnek elő, de azoknál talán sokkal értékesebb és becsesebb adatok azokról az emberekről, életünkről és eszméikről, akik itt éltek mintegy kétezer évvel ezelőtt. - Hhirbet kumrán-Kumráni kő-rom. Így nevezik a helyet, ahol a rejtélyes barlangokból, véletlenül, olyan ősi kéziratok kerültek elő, amelyeknek tartalmi értékelésén már második évtizedes lázas izgalommal fáradoznak és vitatkoznak a tudósok: hebraisták és biblia-szakértők. A szenzációs kéziratos emlékeket már 1961-ben, A holt-tengeri tekercsek c. kiadványunkban ismertettük. H. A. Stoll a tekercsek felfedezésének nem kevésbé izgalmas történetét mondja el regényében, kiegészítve az ezt követő régészeti kutatások eseményeinek és eredményeinek érdekes bemutatásával. A regényes hangvételű, de a tudományos kutatások biztonságos megállapításait népszerűsítő feldolgozás élménytkeltő bepillantást nyújt a régészeti feltárásokkal és a kéziratok megfejtésével kapcsolatos hipotézisek körébe is. Bevonja az olvasókat a felfedezések nagy rejtélyeinek megoldásába:
-Kik voltak azok az emberek, akiknek írásait vagy olvasmányait véletlenül felfedezték a beduinok a barlangokban?
-Mikor éltek "a fény fiai" - ahogy az írástekercsek említik őket?
-Mikor, és miért helyezték el a tekercseket a barlangokban?
-Önálló, eddig ismeretlen alkotások-e a napvilágra került kéziratok, vagy már ismert ősi szövegek másolatai?
Ezekkel és más izgalmas kérdésekkel foglalkozik e regény
