Századunk második felében már szinte valamennyi fehér folt eltűnt a világ térképéről. Fény derült az ember nem járta őserdők és a lakatlan szigetek titkaira. A hegymászók legjobbjai egymás után hódították meg az égbe nyúló hegycsúcsokat, s a felfedezők érdeklődése mindinkább a Himalája hófödte hegyvonulatain áttörő hatalmas indiai folyók félelmetes mélységű sziklás völgyei felé fordult.
Négy vállalkozó kedvű cseh sportember Jaromír Štětina vezetésével az egyik ilyen folyamóriás, az Indus felső folyásának a felderítését tűzte ki céljául. Különleges, kifejezetten e célra szerkesztett „tutajukat”, az azóta híressé vált Matyldát először az Altaj hegyi folyóin „vetették be”, majd miután úszóművük sikeresen kiállta a próbát, hozzáláttak merész tervük megvalósításához. Számtalan nehézséggel megküzdve 1975 őszén végre megpillanthatták álmaik folyóját, s száztizenhét, nemegyszer életveszélyes zúgóján átvergődve, végül is a világon először végighajózták a földkerekség legmélyebb folyóvölgyét.
