Jókai nemzetközi érdeklődésre számított az Egy az Isten-nel, az erdélyi utazást és a regény megírását azonban még mindig sok minden előzte meg. Ezek közt a legfontosabb Jókai és felesége 1876. áprilisi itáliai utazása, mikor lényegében azokat a helyeket járták végig, ahol a regény első részében Adorján Manassé és Zboróy Blanka grófnő megfordul...
Ilyen előzmények után augusztus 3-án indul Jókai Erdélybe egyedül, s augusztus 4-én érkezik meg vonattal Kolozsvárra...Az ünneplés java része Torockó határában kezdődött el...
Mindez természetesen jólesik az írónak, hiszen páratlan népszerűségét látja belőle ezen a hegyektől körülzárt vidéken is, ahol eddig még sohasem járt. De a hatalmas, maga nemében páratlan élmény az, amikor az útkanyarodóban hirtelen előbukkan a Székelykő, mint egy óriási fehér "csontkoponya", és alatta lépcsőzetesen emelkednek a gondosan megművelt szántóföldek. Ezek látványát növeli hatalmas látomássá az Egy az Isten leírása, a természet és az azt átformáló, meghódító ember nagyszerűségét csodálva meg a látottakban.
A félelmetesen a magasba emelkedő fehér sziklabérc a legalkalmasabb természeti keret az ellentéteket kedvelő romantikus tollán a valóság emberi arcának, a mosolygó emberi kultúrának a bemutatására.
