"Aki ilyen témájú könyv megírására vállalkozik, kettős kényszerpályára téved. Számolnia kell saját generációja domináló hagyományvonulatával (közelebbről a múlt bármely kritikai megközelítése által gerjesztett ideges reflexekkel), valamint a befogadó közeg - korosztályos olvasó - ismeretének esetleges egyoldalúságával, elváráshorizontjainak korlátaival."
Ez a kulcsmondat a szerző felvezető szövegében, amelyet életútja hitelesít. Az életút pedig harminchét év hivatásos szolgálat a Magyar Néphadseregben sorkatonától ezredesig, mindvégig a katonai felsőoktatásban. Huszonegy évig vezette a Zrínyi Akadémia Híradó Tanszékét. Az onnan akkor kikerülő diplomás híradó tisztek - közel ezer fő - közülük számosan még ma is különféle vezető posztokon dolgoznak. Vezető katonapedagógusi tevékenységének csúcspontja ALEPPÓ. A hadmérnökképzés arab fellegvárában éveken át az intézmény katonai főtanácsadója, az ott dolgozó magyar-szovjet (!) tanácsadó csoport parancsnoka.
A szerző számára könyve minden fejezetében tetten érhető evidencia valós, megtörtént (nyilvánosságot soha nem kapott) események hiteles megjelenítése harag és elfogultság nélkül.
A könyv arról a koról (1949-89) és kortársairól szól, amelyben a szerző aktív hivatásos katonaként "alulnézetből" láttatja mindazt, ami körülötte és vele megesett. Érdekes, lebilincselő olvasmány civileknek, katonáknak és érdeklődő fiataloknak egyaránt.
