Kovalcsik József - A kultúra csarnokai I-III.

Name: Kovalcsik József - A kultúra csarnokai I-III.
SKU: 9635211260
Price: 1200 HUF
Availability: InStock

Cikkszám:

9635211260

Kovalcsik József - A kultúra csarnokai I-III.

I. kötet
Bevezetés
A társadalmi-kulturális intézmények szerepéről	5
A beszédcselekvés színterei	10
A művelődési otthonok és előzményeik	13
A kultúra és a "tömegkultúra" műhelyei	16
A könyv szerkezetéről	20
Nemzetközi áttekintés
Az újkor küszöbén	25
Anglia példája	30
A társadalmi-kulturális intézmények kialakulása Nagy-Britanniában és elterjedésük Európában	39
A klubok	39
A népoktatás, az iskolai és a felnőttoktatás kezdetei	44
A vasárnapi iskoláktól a "műszerészi intézetekig" és a "public hall"-ig, ismeretterjesztés, népművelés, munkásművelődés	51
Irástudók és karénekesek nemzete a "tömegkultúra" és a "tisztesség" iskoláiban: "nevelés a legjobb rendőrség" elve, a könyvtárak és a karének	73
Felnőttoktatás felső fokon és a szociálpolitikával ötvözött népművelés. "extension university" és "settlement-mozgalom". A brit szocialisták és a Munkáspárt	87
Nők Intézete, YMCA, Üdvhadsereg, Cserkészet	109
A "jóléti állam" és a közösségi művelődés	114
Európa felzárkózik	146
Németország	152
Kis államok nagy birodalma	153
Reformok, felvilágosodás, a kultura és a polgári nyilvánosság	155
Olvasótársaságok és diákegyesületek, liberális törekvések és a korai munkásegyletek	158
Nemzeti egység. alulról vagy fölülről? Az ipari forradalom és a korporációk	163
Új német birodalom és az európai munkásmozgalom centruma. Szociáldemokrácia és keresztényszocializmus	168
Ismeretterjesztés, népotthonok, "népfőiskolák"	174
A szociáldemokrácia és a munkásművelődési mozgalom. Harc a helyiségekért a sörözőktől a székházakig
Szakszervezeti és "német" népházak	183
Szocialista művelődési eszmények és művészetpolitika	188
A Szabad Népszínház-mozgalom	196
Munkásdalos-mozgalom	199
Népházak	203
Skandináv példa: a népfőiskola	215
Oroszország	238
Forradalom, proletárkultúra, kulturális felvilágosító tevékenység és művelődési klubok a Szovjetunióban	260
Szabadidő-politika és kulturális intézmények a tőkés országokban a két világháború között	279
A francia Népfront törekvései	283
Szabadidő-politika és kulturális intézmények a második világháború után	285
A hetvenes évtized a koncepciók tükrében	309
Az intézmények a hetvenes évtizedben	317
Az ifjúság és az intézmények	328
A jövő század intézményei	338
A két világrendszer versengése	354
Intézményegyesülés, kulturális politika és a nem szűnő utópiák	363
Mellékletek
V. Z. Bulikov: Tanulmány egy szovjet kerületi művelődési ház látogatói körében végzett kutatásról	376
A francia Ifjúsági és Népművelési Egyesületek Országos Bizottságának felhívása 1970-ben	380
Németh Gyula: A török népházak ismertetése	384
Jegyzetek	389
II. kötet
Emlékezet az előzményekre és az objektív adatok	7
Társas élet, legitimáció és a polgári Magyarország	12
A polgári nyilvánosság kezdetei és a nemzeti törekvések	37
(Ünnepek, céhek, lövöldék, vendéglők, kocsmák, kávéházak, népkert, szabadkőműves páholyok, olvasókabinetek)
A reform sodrában
"Jelszavaink valának haza és haladás"	45
(Kaszinók, olvasókörök, egyesületek, társaságok.)
Egy máig élő kulturális palota: a Vigadó	54
A Munkások Újsága és a Nép Barátja	57
A neoabszolutizmus, az önkényuralom kora	65
Egyesületek és népművelés a dualista Magyarországon	71
(Kaszinók, klubok, demokrata körök, népoktatási körök, érdekvédelmi és önsegélyező egyesületek, kulturális egyesületek, sportegyletek, olvasókörök, gazdakörök, vallási-kulturális egyesületek, népkönyvtárak, közművelődési egyesületek, szabadkőművesek, szociáldemokrata és polgári radikális művelődési törekvések, szociális és kulturális intézmények)
Egyesületek és művelődéspolitika a forradalmi időkben	119
Egyesületek a Horthy-rendszerben	168
(Az egyesületek főbb adatai, jellegük, megoszlásuk, és történelmi megítélésük; "hazafias", vallásos, "bajtársi", kulturális, művészeti és irodalmi, tudományos, sport-, jótékony, önsegélyező, érdekképviseleti egyesületek, társaskörök, "úri kaszinók", gazdakörök, munkásművelődési egyesületek, olvasókörök; országos szervezetek: Faluszövetség, KALOT, KIE stb.)
Intézménytörténet
Munkásotthon	231
Közösség és művelődés	237
Kávéházak, vendéglők, kocsmák	274
Művelődési intézmények, állami népművelési és vállalati szabadidő-politika a századfordulótól a felszabadulásig	290
Szabadoktatási intézmények	291
"Kultúrpaloták"	293
Népotthon	297
Népházak, "kultúrházak"	298
Gyári szabadidő-mozgalom	318
Még egyszer a "tömegkultúra kisipari műhelyeiről", a gittegyletről, a népszínműről, avagy lejöttünk-e a falvédőről?	335
Összefoglalás	377
Melléklet
A társas élet, szokások, művelődési intézmények története egy szociológiai kutatás tükrében. (Vélemények a település korábbi művelődési életéről és a művelődési otthon történetéről)	383
Dokumentáció a munkásotthonokról	401
Épületek, helyiségek 1943 novemberében (SZDP-pártszervezetek, szakszervezetek Budapesten és Pest környékén	419
Jegyzetek	123
III. kötet
"Szabadművelődési" korszak 1945-1948. Pártok, egyesületek, tömegszervezetek, szabadművelődési intézmények	5
A kultúrházak helyzete 1945-1948 között	59
Átmenet az új népművelési rendszerbe	79
A kultúrotthon-építő mozgalom és a gazdaságpolitika	99
A békési művelődési otthon	103
... és a kacsalábon forgó vár meg a székhiány	105
A művelődésiotthon-jellegű intézmények a statisztika tükrében	121
Munkaerkölcs és termelési agitáció, csasztuska és "rigmus vita", az "Acélhang" sorsa a "vas és acél országában", avagy egy adaptáció (és népművelési módszertani elképzelés) kudarca	131
Az ismeretterjesztés és az értelmiségi klubok	181
Az "olvasóköri vita" és utóélete	201
A művelődésiotthon-hálózat fejlesztése 1957-től	225
Hogyan tovább?	233
Jegyzetek	241
Mutatók az I-III. kötethez
Tárgymutató	281
Helynévmutató	319
Névmutató	329
Rezümé	359
Résumé	362
Abstact	365