A Kreutzer-szonáta Anna Karenina után Tolsztoj legtöbbször lefordított s legjobban feltűnt munkája.
Tolsztoj a nyolcvanas években nagy lelki változáson ment át. Megalkotta uj vallását s az így felismert igazság apostolává lett s nemzete valláserkölcsi tanítójának csapott fel. A Kreutzer-szonáta művészi illusztrációja akkori valláserkölcsi felfogásának, amit sokan elfogadtak, de még többen elítéltek. Tárgya a házasság mai formája ellen intézett támadás. A téma szenvedélyes fejtegetése még ma is annyira leköti az olvasót, hogy alig veszi észre a novella páratlan művészi értékét s az emberi lélek csodás elemzését.
A Kreutzer-szonáta Tolsztoj legdrámaibb alkotása. Élet-halálharc két össze nem illő, egymást meg nem értő házastárs között. A vége gyilkosság. A férfi megöli feleségét s ezzel két életet olt ki egyszerre, mert a gyilkost folyton üldözi a bűne. Pedig voltaképpen nem is bűnös, csak a nagyvilági felfogás áldozata. Az előkelő körök emberei büszkék rá, ha fiaiknak viszonya van társaságbeli férjes asszonnyal. A férfi csak élvezeti eszköznek tekinti a nőt s a nő a férfit s ez a felfogás boldogtalanná teszi az összes házasságokat s mindaddig nem is lesz boldogság a földön, amíg meg nem valósul a krisztusi ideál.
