| Első fejezet |
|
| amelyben egy kisdiák elveszíti a kalapját s emiatt késő télig hajadonfővel jár szegényke esőben, hóban, míg csak a közönbös világ is észre nem veszi a rendellenes állapotot |
7 |
| Második fejezet |
|
| amelyben a kisdiák pakkot kap hazulról, s egyszerre nevezetes ember lesz, megszokja hogy a szemek ránézzenek, aztán nagy veszélybe kerül, és az ösztön vakmerően ügyessé teszi, végre pompás kondiciót kap és pénzt keres |
30 |
| Harmadik fejezet |
|
| amelyben a kisdiák szorgalmasan dolgozik, tanul, jelesekre felelget és két barátra tesz szert |
54 |
| Negyedik fejezet |
|
| mely az előbbinek folytatása, de valami más történik benne mint amit vártunk, mert az élet olyan, hogy mindig másképp történik minden, mint ahogyan elgondolta előre az ember |
79 |
| Ötödik fejezet |
|
| amelyben a kisdiák családok életébe keveredik bele s olyan dolgokról hall és olyanokat lát, amik nem tartoznak a gimnáziumi tananyaghoz, például szerelmes levelet közvetít, ami szintén hiányzik az "államilag jóvá hagyott" tantervből. |
108 |
| Hatodik fejezet |
|
| amelyben legnevezetesebb, hogy a kisdiák felfedezi Debrecen egyetlen évszázados történelmi emlékét, amely nem várrom, nem palota, nem márvány és nem érc, hanem egy háromszáz éves gizgaz bokor egy ház ablaka alatt |
136 |
| Hetedik fejezet |
|
| amelyben csodálatos, hogy a szenvedő ember körül is minden természetes és vidám: szinte nem érdemes élni, ha az élet ilyen kevéssé vesz részt a szív fájdalmában |
162 |
| Nyolcadik fejezet |
|
| amelyben kitűnik, hogy Misi olyan gyerek, aki nem szereti, ha vele foglalkoznak, kivált amikor valami kellemetlenség áll a háta mögött, hagyják békén, jó ilyenkor haza és a nagy gondokra gondolni, jó elfelejteni a nagy mellett a kis bajt |
191 |
| Kilencedik fejezet |
|
| amelyben isten tudja csak, mi fog történni, a kisdiák örül hogy szombat van, ez után a nehéz hét után, úgy érzi ma be fog valami fejeződni: hát végére kel, hogy a bajoknak is vége legyen |
217 |
| Tizedik fejezet |
|
| amelyben szomorú és nehéz vasárnapra virrad a kisdiák, zúgó fejjel néz a jövőbe, s valami ismeretlen erő hajtja olyan utakra, amerre különben soha el nem indult volna |
245 |
| Tizenegyedik fejezet |
|
| amelyben a kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén, gyermekül ismeri meg a kenyérkereső emberek földi szenvedését. |
279 |
| Tizenkettedik fejezet |
|
| amelyben kiviláglik, hogy a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe, mint első kis versének költését. |
311 |
| A kiadó utószava |
327 |
