| Bevezetés |
5 |
| Ha megkérdeznék tőlünk... |
5 |
| Tudás - alkotás, még gyönyörűbb világ |
5 |
| Mechanika |
7 |
| A testek mozgásáról |
7 |
| Test-e a levegő? |
7 |
| Hogyan mérjük meg a fegyvergolyó sebességét? |
8 |
| Van-e test, amelynek sebessége változatlan marad mozgás közben? |
8 |
| Utoléri-e a fecske a sast? |
10 |
| Érdekes feladatot oldunk meg - egyszerű eljárással |
11 |
| Hogyan mozog a kémény tetejéről leejtett test? |
12 |
| Hogyan változik a szabadon eső test sebessége? |
13 |
| Az egyenletesen gyorsuló mozgás |
15 |
| Az egyenletesen lassuló mozgás |
16 |
| Feladatok |
17 |
| Dinamika - erőtan |
18 |
| Az erő |
18 |
| A súlyerő és a kilogrammsúly |
19 |
| A kilogrammsúly pontos meghatározása |
20 |
| A mozgás és az erő |
22 |
| Örökkés mozog-e a magára hagyott mozgó test? |
22 |
| Érdekes esetek a tehetetlenségre |
23 |
| Milyen mozgást okoz az állandó erő? |
24 |
| A tömeg |
25 |
| Az erőtan második alaptörvénye |
26 |
| Melyik célszerűbb erőegység: a kilogrammsúly vagy a newton? |
28 |
| Ha elutazunk a Holdra, változatlan marad-e a súlyunk? |
28 |
| Hát a tömegünk? |
28 |
| Könnyű kérdésből az anyag titkához |
30 |
| Ki lehet-e mutatni a tömegvonzást a körülöttünk levő tárgyak között? |
31 |
| Bárki kiszámíthatja a Föld tömegét |
33 |
| Hogyan kutatnak ércet, olajat a gravitációs erő megfigyelésével |
34 |
| Az erő és ellenerő egyenlősége |
35 |
| A rakétaelv - egy puska példáján |
37 |
| Egy igazi rakétapélda |
39 |
| Előző példánk nyomán - a rakétatudomány felé |
40 |
| Gépkocsi helyett felcsatolható rakétával? |
41 |
| A testek fajsúlya és sűrűsége |
43 |
| Miért kerüli ki a repülőgép a zivatarfelhőt? |
43 |
| A sűrűség |
44 |
| A levegőnek és a többi gáznak is van fajsúlya és sűrűsége |
45 |
| A nyomóerő és a nyomás |
46 |
| Hogyan működik a pontozó |
47 |
| Az erő és a testek szilárdsága |
48 |
| A rugalmassági erők |
48 |
| A súlypont és a testek egyensúlyi helyzetei |
51 |
| A testek állásának biztonsága |
53 |
| A munka. Munkasiker |
54 |
| A munka |
54 |
| Mekkora munkát végzünk egy rugó nyújtása közben? |
55 |
| Végez-e munkát a légüres térben eső kő? |
56 |
| A munkasiker |
58 |
| Búcsú a lóerőtől - új egységek |
59 |
| Alkalmazzuk értékes tudásunkat |
61 |
| Elektromos munkavégzés |
62 |
| 12 ezermillió kilowattóra |
63 |
| Az energia |
64 |
| Egyéb energiák |
67 |
| Fogy-e az energia munkavégzés közben? |
68 |
| Gépeink hatásfoka |
69 |
| Megoldhatatlan és megoldandó problémák |
71 |
| A mozgást akadályozó erők |
72 |
| A súrlódás |
72 |
| A csúszó súrlódás |
72 |
| Miért alkalmaznak könnyűfémet a járművek készítésére? |
73 |
| Függ-e a súrlódás a sebességtől? |
73 |
| A gördülő súrlódás |
75 |
| A közegellenállás |
75 |
| Alkalmazzuk tudásunkat: tervezzünk mozdonyt |
80 |
| Miért nem esnek le a felhők? Mekkora végsebességgel esik az ejtőernyős és az esőcsepp |
81 |
| Az egyszerű gépek. Az erőátviteli eszközök |
82 |
| A gép |
82 |
| A mérlegek |
85 |
| A csiga |
87 |
| A hengerkerék |
89 |
| A lépcső és a szerpentin út fizikája. A lejtő |
90 |
| Az ék |
91 |
| A csavar |
92 |
| Az iránymennyiségek, vektorok |
94 |
| A folyadékok és gázok |
95 |
| A folyadékok összenyomhatósága. A hidraulikus fék |
95 |
| A hidraulikus prés |
97 |
| A vízvezeték. A közlekedő edények |
99 |
| A felhajtó erő |
101 |
| Hogyan működnek az úszó sűrűségmérők? |
102 |
| A légnyomás mérése |
105 |
| Milyen lesz az időjárás? A légnyomásmérők |
106 |
| Mekkora mértékben nyomható össze a levegő és a gázok? |
108 |
| Hogyan működik a vérnyomásmérő? A nyomásmérők |
109 |
| Nyomáskülönbségen alapuló eszközök |
110 |
| A dugattyús szivattyúk |
112 |
| A légritkitók |
113 |
| A levegő felhajtó ereje |
114 |
| Folyadékok és gázok áramlása |
115 |
| Néhány meglepő kísérlet |
115 |
| Mi a nyomáscsökkenés magyarázata? |
116 |
| A folyadékok és gázok áramlásán alapuló eszközök és tapasztalatok |
117 |
| A repülés |
119 |
| Hogyan repül a vitorlázó gép? |
121 |
| A molekulák között ható erők |
122 |
| A molekula |
122 |
| A felületi feszültség |
123 |
| Hogyan keletkezik a felületi feszültség? |
124 |
| A hajszálcső |
125 |
| A molekulák örökös mozgása |
126 |
| Diffúzió oldatok esetében |
127 |
| Periodikus mozgások |
129 |
| A forgómozgás |
129 |
| A röpítőerő |
131 |
| Alkalmazások |
133 |
| Miért emelik magasabbra az út külső felét a fordulóban? |
134 |
| Milyen erő tartja meg a Föld körül szabadon keringő Holdat a pályáján? |
135 |
| Mekkora sebességet kell adni a mesterséges Holdnak, hogy keringjen a Föld körül? |
137 |
| Az ingamozgás |
138 |
| A rugalmas rezgések |
140 |
| A rezgőmozgás ábrázolása |
142 |
| Csillapított és csillapíthatatlan rezgések |
142 |
| Az együttrezgés - rezonancia |
144 |
| A hullámmozgás |
145 |
| Alapfogalmak |
145 |
| A hullámtalálkozás jelenségei |
148 |
| Miért fütyül a rádiókészülék? A lebegés |
150 |
| Hangtan (akusztika) |
152 |
| A hang hullámmozgása |
152 |
| Az ultrahangok alkalmazásai |
153 |
| Hangvisszaverődés, szóródás |
155 |
| Rezonancia a hangtanban |
156 |
| A hangszín |
157 |
| A hang rögzítése |
158 |
| A hangerő |
160 |
| Alkalmas-e minden terem szónoklásra, hangversenyre? |
162 |
| Fénytan (optika) |
164 |
| A fénysugarak |
164 |
| A fényforrás erőssége |
164 |
| A megvilágítás erőssége |
165 |
| Mit jelent az izzólámpaburákon látható lumen jelzés? |
166 |
| A fényáram |
166 |
| A felületi fényesség |
168 |
| A fény terjedése |
169 |
| A fény terjedésének sebessége |
170 |
| A fény visszaverődése |
172 |
| Hogyan keletkezik a tárgyak képe a tükörben? |
174 |
| Van-e tökéletes képet alkotó eszköz? |
177 |
| Töréssel változtatjuk meg a fények útját |
178 |
| A légtükrözés jelensége. A délibáb |
180 |
| A színkép |
182 |
| Színképek, színképelemzés |
184 |
| Lencse - fókusz - dioptria |
185 |
| A gyűjtőlencsék képalkotása |
188 |
| A szem |
191 |
| Az egyszerű nagyító. A lupe |
192 |
| Fénytani eszközök |
194 |
| A messzelátó |
194 |
| Néhány gyakorlati megjegyzés |
195 |
| Milyen a tükrös messzelátó? |
196 |
| A mikroszkóp |
197 |
| A fény hullámtermészete |
201 |
| A fény hullámmozgása |
201 |
| Vékony lemezek színei |
203 |
| Bevont felületű lencséke |
204 |
| Hőtan |
207 |
| A molekulák és mozgásuk |
207 |
| A molekulák mozgása és a hőmérséklet |
209 |
| A hőmérő |
209 |
| A meleg mennyisége |
211 |
| A hőkitágulás a gyakorlati életben |
212 |
| A hő terjedése |
214 |
| A hő terjedésének módjai |
214 |
| A hővezetés |
215 |
| Hőterjedés áramlásai |
216 |
| A hő terjedése sugárzással |
218 |
| Fűtés, tüzelés, szellőztetés |
220 |
| Halmazállapot-változások |
221 |
| A fémek hőkezelése |
221 |
| Olvadás - fagyás |
222 |
| Párolgás - forrás |
224 |
| Cseppfolyósodás - lecsapódás |
226 |
| Alkalmazások |
227 |
| A levegő nedvessége |
228 |
| A levegő cseppfolyósítása. A hűtőgép |
230 |
| A hő mint energia |
232 |
| A munka és a keletkezett meleg |
232 |
| A hő átalakítása munkává |
234 |
| A hőerőgépek hatásfoka |
236 |
| Rejtvények |
238 |
| Méretre szabott molekulák c. kötetben közölt rejtvények megfejtése |
240 |