A vikingek nem hajlandók harcba szállni Caesar légiói ellen, csak ha olyan király vezeti őket, aki hozzájuk méltó. Bran Mak Morn, a piktek királya tudja, hogy a szálfa termetű, páncélos harcosok nélkül nem sok esélyük van a fegyelmezett rómaiak ellen. Főleg akkor nem, ha a vikingek átállnak Caesarhoz. Ám a helyzet megoldódni látszik, amikor a piktek varázslója megidéz egy legendás hőst a több ezer éve elfeledett múltból, és megjelenik:
Kull király, Atlantiszból
Cormac és Bran megtorpantak, mintha gyökeret vert volna a lábuk. A nap épp vörös félkörívet alkotott a keleti dombok között - és sugaraiban hirtelen tisztán kirajzolódtak egy alak körvonalai. Nem látták, mikor érkezett. Az arany napkeltével a hátában olyan kolosszálisnak tűnt, mint valami gigászi isten a teremtés korszakából.
Kull király, Bran Mak Morn, Fekete Turlogh és a rég letűnt heroikus múlt árnykirályai legalább olyan emlékezetesek, mint Robert E. Howard legismertebb hőse:
Conan, a barbár
