tandori...? nat roid...? tradoni...? - Meghalni késő, élni korán - első könyve egy trilógiának, az Egynyári vakjátszmá-nak. Mindhárom kötetnek külön címe van, mindháromnak külön felépítése, mely a másik szerkezetével szinte teljesen megegyezik: például a könyvek mindegyikének hét - hét - hét része van, de a fejezetek, a mottók jellege, a számozás, az idézőjelek a változatosságot szolgálják: olyan kaleidoszkóp, amit még egyszer aligha tud összeállítani az emlékezet. A trilógia - és külön-külön az egyes kötetek - befogadását nagyon könnyíti, hogy nem erőltet az olvasóra semmit: dús, dzsungeles: és a nagy terjedelmet ellensúlyozza az olvasás kötetlensége. A kaleidoszkóp légiessége, felhőjárásos változása, tűnékenysége. Emberi panoptikum is ez így. Valamint: két ember együttélése...különböző fajta létezők együttélése...együttélése a szerzőnek regényébe....az elszakadás fájdalma, mely a megírással egyenlő. Én és nem én problémája... ezt már a "szerzőség" hármassága, kérdőjelessége is jelzi. A látszólagos improvizáció, az "indiai fríz" -szerkezet belő törvényszerűségek rnejvé szilárdul fájdalmasan és derűsen...a csillagos ég és az erkölcsi parancs végül eggyé válik...de semmi el nem intéződik. Ez a "vakjátszma" kifejezés lényege: nem látjuk a végét, "csak egy nyár", amit élünk.
