Meresztgette nagyon a szemét, felemelte, majd leengedte a tekintetét, végül kijelentette:
- Bárhogy nézem is, az bizony csirke. Tyúkivadék.
- Nem a látásodnak van híja, pajtás, hanem az illemtudásodnak! - csóválta fejét a szamár. - Hogy jut eszedbe, hogy csirkének mondjad egy tisztes kacsacsalád bármely tagját?
- Úgy, hogy tényleg csirke! - morrant erre Buttyó kutya. - Téged sem hívlak lónak, még ha szeretnéd is. A ló - ló. A szamár: szamár. A csirke pedig csirke, akárhogy csűrjük-csavarjuk. Attól, mert tavaly vagy mikor a csirkevész kipusztította őket, még nem felejtettem el, milyenek a csirkék, no és nem is estem a fejem lágyára!
(A csúf kiskacsa)