Vargha András - A Szondi-teszt pszichometriája

Előszó (Marton Magda) 3
Bevezetés 7
1. fejezet: A Szondi-teszt elmélete és technikája 9
1.1 Szondi házaspárvizsgálata és párválasztási elmélete 9
1.2 Szondi ösztönelmélete 10
1.3 A Szondi-teszt kialakítása 14
1.4 A Szondi-teszt értelmezésének alapelvei 15
2.fejezet: Szondi ösztönelméletének és a Szondi-teszt mögöttes elméletének
megvitatása 17
2.1 Szondi ösztönelméletének kritikai elemzése 17
2.1.1 Az emberi viselkedés örökletessége 17
2.1.2 Az ösztönökről mai szemmel 18
2.1.3 Az ösztönök genetikai determináltsága 21
2.2 A Szondi-teszt kialakításának alapfeltevései 23
2.2.1 A rokonszenvi választások meghatározó tényezői 24
2.2.2 A Szondi-teszt képeinek összeállítása 27
3.fejezet: A Szondi-teszt faktorainak pszichometriai elemzése 30
3.1 A Szondi-teszt faktorainak egységességével kapcsolatos empirikus vizsgálatok
áttekintése 30
3.2 A kétprofilos Szondi-teszt faktorainak reliabilitásvizsgálata 34
3.2.1 Személyek és vizsgálati eljárás 34
3.2.2 A 8 Szondi-faktor belső konzisztenciája kétprofilos felvételek esetén 36
3.2.3 Néhány további belső konzisztencia vizsgálat kétprofilos felvételek esetén39
3.3 A tízprofilos Szondi-teszt faktorainak reliabilitásvizsgálata 47
3.3.1 Személyek és vizsgálati eljárás 47
3.3.2 A 8 Szondi-faktor belső konzisztenciája tízprofilos felvételek esetén 47
3.4 Pillanatnyi állapot vagy stabil vonás? 56
3.5 A reliabilitásvizsgálatok konklúziói 59
4.fejezet: A Szondi-képek információtartalma 63
4.1 Az arcképek mint tesztingerek 63
4.2 A Szondi-képek mint tesztingerek információjának elemzése 64
4.2.1 A vizsgálat leírása 65
4.2.1.1 Módszer 65
4.2.1.2 Személyek 66
4.2.1.3 Vizsgálati eljárás 66
4.2.1.4 Az adatfeldolgozás módja 66
4.2.2 Eredmények 72
4.2.2.1 A saját szavakkal történő jellemzés tulajdonságainak faktorszerkezete 72
4.2.2.2 A kötött lista tulajdonságainak faktorszerkezete 74
4.2.2.3 Az A) és a B) típusú jellemzés faktorszerkezetének korrelációs összehasonlítása 77
4.2.2.4 A Szondi-képek öt ingerdimenziójának jellemzése az eredeti tulajdonságok, illetve kategóriaváltozók segítségével 79
4.2.2.5 Az egyes Szondi-képek jellemzése 83
4.3 A Szondi-képválasztások prediktív információja 92
4.3.1 A vizsgálat leírása 93
4.3.1.1 Személyek 93
4.3.1.2 Módszer 94
4.3.1.3 Változók 95
4.3.1.4 Az adatfeldolgozás módja 95
4.3.2 Eredmények 96
4.3.2.1 A CPI-skálák és a Szondi-képválasztások közti kapcsolat 96
4.3.2.2 Az Izard-féle érzelmi dimenziók kapcsolata a Szondiképválasztásokkal 100
4.4 A Szondi-képek informativitásával kapcsolatos konklúziók 106
5. fejezet: Új személyiségskálák kialakítása a Szondi-teszt képeinek felhasználásával 108
5.1 Új Szondi-skálák kialakítása a jobb Szondi-faktorok módosításával, illetve a
képek fő ingerdimenzióinak segítségével 109
5.1.1 Új skálák kialakítása a jobb Szondi-faktorok módosításával 110
5.1.2 Új skálák kialakítása a képek fő ingerdimenzióinak segítségével 112
5.2 A Szondi-képek faktorstruktúrája kétprofilos felvételnél 114
5.2.1 Vizsgálati modell 114
5.2.1.1 Cattell vonáselmélete 114
5.2.1.2 Kelly személyes konstrukció elmélete 114
5.2.1.3 Argyle szociális motiváción alapuló interperszonális kommunikáció
elmélete 115
5.2.2 Vizsgálati személyek és változók 116
5.2.3 Módszer és hipotézis 117
5.2.4 Eredmények: a Szondi-képek faktorstruktúrája az elvégzett
faktoranalízisek alapján 119
5.3 Új Szondi-skálák kialakítása faktoranalízis segítségével 123
5.3.1 Személyek és változók 123
5.3.2 A skálaszerkesztés módja és menete 124
5.4 Az új skálák belső konzisztenciájának kontrollvizsgálata 137
5.4.1 Vizsgálati személyek 138
5.4.2 Vizsgálati eljárás és változók 138
5.4.3 Eredmények 139
5.5 Az új skálák idői változásának és stabilitásának vizsgálata 144
5.6 Az új skálák korrelációs hasonlóságának vizsgálata 150
5.6.1 Az új skálák együttesének faktoranalitikus elemzése 150
5.6.2 Az új skálák együttesének elemzése cluster analízissel 156
5.6.3 Az új skálák együttesének elemzése a többdimenziós skálázás módszere
segítségével 161
5.7 Megbeszélés 162
6. fejezet: Az új Szondi-skálák pszichológiai jelentésének vizsgálata 165
6.1 A pszichometriai validitásvizsgálat 166
6.2 Az új skálák felhívó jellegének elemzése tulajdonságok segítségével 167
6.2.1 Módszer 168
6.2.2 Eredmények 169
6.3 Az új skálák függése a főbb moderátor változóktól 172
6.3.1 A diagnózis hatása 172
6.3.1.1 Vizsgálati minták és vizsgálati eljárás 172
6.3.1.2 Változók 173
6.3.1.3 Az adatfeldolgozás módja 173
6.3.1.4 Eredmények 174
6.3.2 A nem hatása 178
6.3.2.1 Vizsgálati minták és vizsgálati eljárás 178
6.3.2.2 Változók 179
6.3.2.3 Az adatfeldolgozás módja és eredmények 179
6.3.2.4 A nemmel kapcsolatos eredmények összefoglalása 184
6.3.3 Az életkor hatása 184
6.3.3.1 Vizsgálati minták és vizsgálati eljárás 184
6.3.3.2 Változók 184
6.3.3.3 Az adatfeldolgozás módja és az eredmények 185
6.3.4 Az iskolázottság hatása 190
6.3.4.1 Vizsgálati minták és vizsgálati eljárás 190
6.3.4.2 Változók 190
6.3.4.3 Az adatfeldolgozás módja és az eredmények 190
6.3.5 Az intelligencia hatása 204
6.3.5.1 Vizsgálati minták és vizsgálati eljárás 205
6.3.5.2 Változók 205
6.3.5.3 Az adatfeldolgozás módja és eredmények 205
6.4 Az új skálák kapcsolata verbális önjellemző kérdőívek személyiségskáláival 206
6.4.1 Az új skálák és a Kaliforniai Személyiség Kérdőív skálái közti
kapcsolat 206
6.4.1.1 Vizsgálati minták és vizsgálati eljárás 206
6.4.1.2 Változók 207
6.4.1.3 Az adatfeldolgozás módja és eredmények 207
6.4.2 Az új skálák és az Izard-féle Differenciális Emóció Skálák közti
kapcsolat 209
6.4.2.1 Vizsgálati minták és vizsgálati eljárás 209
6.4.2.2 Változók és az adatfeldolgozás módja 210
6.4.2.3 Eredmények 210
6.5 Az új skálák kapcsolata projektív tesztek mutatóival 215
6.5.1 Az új skálák és a Rorschach-teszt mutatói közti kapcsolat 215
6.5.1.1 Vizsgálati személyek és vizsgálati eljárás 215
6.5.1.2 Változók 215
6.5.1.3 Az adatfeldolgozás módja 216
6.5.1.4 Eredmények 216
6.5.1.4.1 Az új skálák jelentéstartalmának körvonalazása a skálákkal
szignifikánsan korreláló Rorschach-jegyek és mutatók alapján 216
6.5.1.4.2 Az Inst skála három övezetének összehasonlítása a vizsgált
Rorschach-jegyek és mutatók alapján 225
6.5.2 Az új skálák és a PFT mutatói közti kapcsolat 229
6.5.2.1 Vizsgálati minta és vizsgálati eljárás 229
6.5.2.2 Változók és az adatfeldolgozás módja 229
6.5.2.3 Eredmények 230
6.6 Mit mérnek tehát az új Szondi-skálák? 231
6.6.1 Az FI, az F2, az F4 és az Sj skála 233
6.6.2 A Hos, a Pj, az F3 és az F9 skála 234
6.6.3 A Fem, a H és az F6 skála 236
6.6.4 A Dom és a Zsu skála 237
6.6.5 Az Akt, az F10 és az Mj skála 238
6.6.6 Az Inst skála 239
6.7 A validitásvizsgálat konklúziói 240
7. fejezet: A házaspárok személyisége és a házasság jósága: az új Szondi-skálák
alkalmazása egy empirikus vizsgálatban 243
7.1 A házaspárvizsgálatok empirikus kutatásai 243
7.2 Vizsgálatunk és módszere 249
7.2.1 Személyek 249
7.2.2 Változók 251
7.2.3 Az adatfeldolgozás módja 256
7.3 Eredmények 259
7.3.1 Válók vs. Együttélők és Fiatalok összehasonlítás 259
7.3.2 A személyiségváltozók összefüggése a házasság jóságával az Együttélők
csoportjában 263
7.3.3 A férj és a feleség közti interakciók függése a házasság jóságától 268
7.4 Megbeszélés 277
Utószó 280
Köszönetnyilvánítás 284
Irodalom 285
A könyvben előforduló fontosabb jelölések jegyzéke 295
Melléklet 299