A XX. század elejétől kibontakozó pszichoterápiás irányzatok három nagy csoportot alkotnak. A Freud által megalapozott mélylélektani iskola a kóros lelki jelenségeket és gyógyításukat a tudatalatti folyamatok segítségével elemzi. A tanuláselméleti megközelítés szigorúan a kísérleti evidenciák alapján írja le és módosítja a magatartás kórosnak minősíthető megnyilvánulásait. Mindkét szemlélet hátterét az emberről alkotott determinisztikus elképzelés alkotja. A pszichoterápiák harmadik áramlata a Carl R. Rogers nevével fémjelezhető irányzat, a személyközpontú megközelítés, amely a humanisztikus pszichológiai iskolákra támaszkodik. Ebben az értelmezésben az egyén szabad, önvezérelt döntési lehetőségek birtokában önmagát megvalósító személyiség. Rogers iskolája az 1980-as évektől hazánkban is jelen van.
E könyv a személyközpontú pszichoterápia jegyében született. Az eltelt évtized során az irányzat sokat fejlődött, változott. Könyvünk bepillantást enged a pszichoterápiás irányzatok integrációs törekvéseibe is, amelyekben Rogers iskolája jelentős szerepet játszik. A szerző a Semmelweis Egyetem tanára, aki a személyközpontú pszichoterápia oktatásában mintegy negyedszázados tapasztalattal rendelkezik.
