| Előszó |
11 |
| A fitotechnikai műveletek fogalomköre és helye a termesztéstechnológiában |
15 |
| Néhány régebbi és újabb szakkifejezés újszerű értelmezése |
16 |
| A fitotechnika kifejezés megjelenése és értelmezése a hazai irodalomban |
16 |
| A technika és technológia fogalomkörének változása |
18 |
| Az agrotechnika fogalmának régebbi és újabb értelmezése |
18 |
| A szőlő termesztéstechnológiai műveleteinek rendszerbe foglalása |
19 |
| Az ültetvénylétesítés és a termesztéstechnológia műveleteinek legfőbb jellemzői a hagyományos és a korszerű termesztésben |
26 |
| Az ültetvénylétesítés sajátosságai |
27 |
| A termesztéstechnológia műveletei |
27 |
| A termesztéstechnológiák fejlődésére ható fontosabb tényezők |
37 |
| A környezeti (ökológiai) feltételek |
37 |
| A termelési mód (a termelőerők és a termelési viszonyok) |
38 |
| A szőlőfajta |
39 |
| Egyéb tényezők |
39 |
| A szőlő szervezeti felépítésének sajátosságai és ezek kapcsolata a fitotechnikai műveletekkel |
40 |
| Összefoglaló megállapítások |
42 |
| A fitotechnikai műveletek (metszési eljárások) történeti fejlődése |
43 |
| Az egyes korszakok (fejlődési szakaszok) meghatározásának módja |
43 |
| A filoxéravész előtti metszési eljárások |
44 |
| A metszési eljárások fejlődése a filoxéravésztől a nagyüzemek kialakulásáig |
48 |
| A filoxéravész utáni metszési eljárások |
54 |
| A nagyüzemi módszerek útkeresésének időszaka |
77 |
| A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódok kialakulása |
79 |
| A művelési és metszési eljárásoknak a II. ötéves terv ideje alatt (1961-1965 között) kialakult két irányzata |
80 |
| A magasművelés elterjedése és a 2,4 m sortávolságú szőlők korszerűsítése |
85 |
| A nagyüzemi szőlőültetvények területének alakulása a III., a IV. és az V. ötéves tervidőszak (1966-1980) alatt |
93 |
| Az új szőlőültetvények területének alakulása 1951-1980 között |
96 |
| A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódokkal kapcsolatos első kísérleti eredmények |
97 |
| A jelenlegi fejlesztés szükségessége és irányai |
104 |
| A művelési és metszési eljárások fejlesztése közben jelentkező ellentmondások és feloldásuk |
104 |
| Összefoglaló megállapítások |
107 |
| A fitotechnikai műveletek, a fajta, a tőszám és az ökológiai potenciál kapcsolata |
109 |
| Az ökológiai potenciál általános és szőlészeti értelmezése |
111 |
| A környezet és a szőlő dialektikus egysége |
113 |
| Az ökológiai potenciál hasznosításának tényezői |
115 |
| A szőlőfajta |
116 |
| A tőszám (az egységnyi területen elhelyezett növényegyedek száma) és a vele összefüggő tőkeművelésmódok és támaszrendszerek |
136 |
| A fitotechnikai műveletek |
143 |
| Összefoglaló megállapítások |
144 |
| A fitotechnikai műveletek csoportosítása és rövid jellemzésük |
147 |
| A fásmetszések |
148 |
| A fásmetszések csoportosítása |
149 |
| A nagyüzemi metszésmódok sajátosságai |
152 |
| Tendenciák a nagyüzemi metszésmódok fejlesztésében |
154 |
| A zöldmunkák |
155 |
| A zöldmunkák csoportosítása |
155 |
| A zöldmunkák sajátosságai a nagyüzemekben |
157 |
| Tendenciák a zöldmunkák fejlesztésében |
158 |
| A metszést kiegészítő fitotechnikai műveletek |
158 |
| Fitotechnikai hatásokkal is járó egyéb műveletek |
159 |
| Összefoglaló megállapítások |
159 |
| A tőkeművelésmódok, a támaszrendszerek csoportosítása és rövid jellemzésük |
161 |
| A tőkeművelésmódok csoportosítása támaszrendszerük szerint |
161 |
| A tőkeművelésmódok rövid jellemzése |
162 |
| A nagyüzemi tőkeművelésmódok sajátosságai |
174 |
| Tendenciák a tőkeművelésmódok fejlődésében |
174 |
| A támaszrendszerek csoportosítása |
174 |
| A karós és huzalos támaszrendszerek rövid jellemzése |
178 |
| A nagyüzemi támaszrendszerek sajátosságai |
179 |
| Tendenciák a támaszrendszerek fejlesztésében |
179 |
| Összefoglaló megállapítások |
180 |
| A fitotechnikai műveletek biológiai alapjai |
183 |
| A szőlő termésképződése, rügyeinek differenciálódása |
183 |
| A rügyvizsgálatok célja, módszerei, a vizsgálatok eredményeinek elméleti és gyakorlati jelentősége |
184 |
| A termékenységi együtthatók elméleti értéke és gyakorlati használhatósága |
189 |
| A rügyek termékenységét alakító tényezők |
197 |
| Megállapítások |
201 |
| A tőkék rügy-, hajtás- és fürtterhelése |
202 |
| A terhelés értelmezése |
202 |
| A rügy-, hajtás- és fürtterhelés beállítása |
203 |
| Az optimális rügyterhelés meghatározása |
212 |
| Megállapítások |
214 |
| A termőegyensúly |
215 |
| A termőegyensúly fogalomköre |
215 |
| A termőegyensúly beállításának és fenntartásának módjai |
217 |
| A temrőegyensúly tényezői és a közöttük levő kapcsolat |
218 |
| A temrőegyensúlyt meghatározó optimális rügyterhelés, továbbá az ún. alul- és túlterhelés jellemzői és következményei |
225 |
| A teljesítőképesség mérése |
227 |
| Megállapítások |
228 |
| A levélfelület nagyságának, térbeli elhelyezésének és fotoszintetikus aktivitásának sajátosságai |
229 |
| A zárt állományú növények és a szőlő napfényenergia-megkötése |
229 |
| A levélfelület nagysága és jelentősége az intenzív termesztésben |
230 |
| A levélfelület nagyságának szerepe a mennyiség és minőség alakulásában |
234 |
| A levélfelület meghatározásának módszerei |
237 |
| A levélfelület fotoszintetikus aktivitásának növelése |
238 |
| Az asszimiláták transzlokációja |
245 |
| Az önárnyékolás kialakulásának okai a nagyüzemi ültetvényekben |
248 |
| A levélfelület térbeli elhelyezése |
255 |
| A nagy vegetáció fenntartása és a növekedésszabályozó vegyi anyagok használata közötti ellentmondás |
257 |
| A szőlő zöldmunkák nélküli termesztésének lehetősége |
258 |
| Megállapítások |
259 |
| A szőlőtőkék regenerálóképessége, összefüggésben a termelésbiztonsággal |
260 |
| A termelésbiztonság jelentősége hazánk szőlőtermesztésében |
260 |
| A fagytűrő képesség problémaköre |
266 |
| A regenerálóképesség szőlészeti értelmezése |
267 |
| A regenerálóképesség vizsgálati módszerei |
267 |
| A hajtás- és termésregeneráló képességgel kapcsolatos kísérletek |
268 |
| A hajtás- és termésregeneráló képesség ismeretének gyakorlati jelentősége |
271 |
| Megállapítások |
271 |
| A metszés nélküli szőlő viselkedése |
274 |
| A metszés nélkül nevelt szőlő sajátosságai |
276 |
| A termésmennyiség és -minőség alakulása |
278 |
| Megállapítások |
281 |
| A fitotechnikai műveletek hatása a levelek ásványianyag-összetételére és a vesszők szénhidráttartalmára |
283 |
| A levelek NPK-tartalma |
283 |
| A vesszők szénhidráttartalma |
289 |
| Megállapítások |
290 |
| Összefoglaló megállapítások |
290 |
| A fitotechnikai műveletek technikai (gépesítési) vonatkozásai |
295 |
| A fitotechnikai műveletek gépesítését könnyítő támaszrendszerek fejlesztése |
295 |
| A metszés gépesítése |
299 |
| A zöldmunkák gépesítése |
301 |
| Összefoglaló megállapítások |
303 |
| A külföldi országok fitotechnikai műveleteinek összefoglaló értékelése |
305 |
| Az európai szőlőtermesztő országokban elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok |
305 |
| A nyugat-európai (közös piaci) országok minőségi borvidékein elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok |
306 |
| A közép- és kelet-európai szocialista országok nagyüzemeiben elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok |
307 |
| A mediterrán országokban a tömegborok termeléséhez alkalmazott tőkeművelés- és metszésmódok |
309 |
| Egyéb tőkeművelés- és metszésmódok |
311 |
| Tőkeművelés- és metszésmódok az Európán kívüli szőlőtermesztő országokban |
313 |
| Összefoglaló megállapítások |
314 |
| A legfontosabb nagyüzemi gyakorlati tudnivalók |
317 |
| A termőhely |
317 |
| A szőlőfajta |
318 |
| A sor- és tőtávolság |
319 |
| A tőkeművelésmód |
320 |
| A támaszrendszer |
320 |
| A tőkék nevelésének és termőre fordításának módja |
321 |
| A metszésmód |
321 |
| A zöldmunkák |
322 |
| Amit a kistermelő hasznosíthat |
323 |
| Felhasznált irodalom |
327 |
| Tárgymutató |
343 |
