Előszó
"Az emberi lélek nem a boldogság és az öröm óráiban mutatja meg magát, hanem a baj és a hányattatás idején." Martin Luther King
A boldogság és az öröm óráiban feloldódnak feszültségeink, ám amikor valamilyen bajjal vagy megpróbáltatással nézünk szembe, attól függően fogunk helytállni, hogy miként dolgozzuk fel lelkileg, érzelmileg és szellemileg a nyugalmunkat fenyegető problémát. A stressz mindennapi életünk része, és a stresszkeltő ingerekre adott fiziológiai válasz mindig is fontos szerepet játszott az emberi faj fennmaradásában.
Amikor vezsélybe kerülünk, testünk tudatos, illetve akaratlagos erőfeszítés nélkül, automatikusan készül fel a helyzetre az úgynevezett "harcolj vagy menekülj" válasz segítségével. ez a válasz azonban nem alkalmas a modern ipari társadalom stresszforrásainak kezelésére, sőt ellentétes hatást váltki, amikor sem harcra, sem menekülésre nincs lehetőség, amikor "arcunkra kell erőltetni a mosolyt", és nem tehetünk mást, mint hogy "fogcsikorgatva tűrünk" és "tovább húzzuk az igát". A stressz leküzdésével kapcsolatos szaporodó gondjain tehát éppen a stresszre adott ösztönös reakció következményeként jelentkeznek. Mivel az emberek túlnyomó része képtelen megbírkózni az idegrendszerét naponta próbára tevő feszültségekkel, a stresszre visszavezethető egészségügyi problémák mára már népbetegséggé váltak. A szívroham, a magas vérnyomás, az álmatlanság, a klimaxproblémák, a szexuális élet zavarai, a bőr- és bélbajok, az emésztési zavarok, az asztma, a migrén és az ízületi gyulladás közvetve vagy közvetlenül mind-mind a stresszel hozhatók ösezfüggésbe.
Ezek a stresszel összefüggő betegségek korántsem a nagy hatalmú vállalatvezetőkre jellemzőek. Mindenki egyáránt veszélyeztetett: a gyári munkás, a gépírónő és a háziasszony éppúgy, mint a cégigazgató, a fiatalok éppúgy, mint az idősek.
Bár a túlfeszített életet élő beteg iránt ma már egyre nagyobb megértést mutat a környezete, a hagyományos szemléletű orvosok gyakran nem ismerik fel vagy meg sem próbálják kezelni a probléma gyökerét. A beteg ember gyógyítása helyett a tünetek megszüntetése a cél. Az orvos talán észre sem veszi, hogy a testi bajokat lelki problémák okozzák, a pszichiáter pedig hajlamos arra, hogy kizárólag a pszichés problémákkal foglalkozzon és figyelmen kívül hagyja a testi betegségeket. A stresszel összefüggő egészségügyi panaszokra válaszul az orvosok tömegével írják fel a különböző antidepresszánsokat és nyugtatókat, s ezzel emberek millióit teszik gyógyszerfüggővé.
A viselkedést befolyásoló gyógyszerekkel azonban csak a szőnyeg alá söpörjük a stressz okozta problémákat. Arra, hogy az egészséget holisztikusan, azaz "egész-ség"-ként szemléljük, talán sehol nincs olyan nagy szükség, mint éppen a stresszel összefüggő betegségek terén. Mivel a stresszre visszavezethető rendellenesség rendkívül sokféle, a gyógymódoknak is változatosaknak kell lenniük. Ám e módszerek hatékonysága mindenekelőtt attól függ, hogy felismerjük és megértjük-e a stresszkeltő problémákat, ogy kihasználjuk-e a stressz "jótékony" hatásait, és leküzdjük-e a " károsakat", hogy meg tudunk-e birkózni a családban, a munkahelyen, az emberi kapcsolatokban és a környezetben jelentkező feszültségtől terhes helyzetekkel - egyszóval képesek vagyunk-e arra, hogy segítsünk magunkon.
Alix Kirsta könyve éppen ehhez nyújt útmutatást. Az akupresszúra és a meditáció, a masszázs és a helyes étrend a szeretet és a munka művészetének áttekintésével könnyebbé teszi számunkra, hogy megértsük a stresszt, hogy együtt éljünk és megküzdjünk vele. Mivel az orvosok gyakran túl elfoglaltak ahhoz, hogy efféle gyakorlati tudnivalókkal lássák el a betegeiket, az itt olvasott jó tanácsok nagy segítségére lesznek mindazoknak, akik a stressz okozta rendellenességektől szenvednek. Ennek a könyvnek az otthonok és a rendelők polcain egyaránt ott kéne állnia, hogy nyugalomra intsen rohanó világunkban.
Vissza
