Négyen pályáznak az Egyesült Államok elnöki címére, köztük Jack Stanton, egy kis déli állam demokrata párti kormányzója, aki Henry Burtont szemeli ki kampányfőnöknek. A kitűnően képzett, profi és makulátlanul tiszta életű fiatalember, egy tekintélyes néger polgárjogi harcos unokája, Őszintén hisz Stanton alkalmasságában, nagyra értékeli karizmatikus személyiségét, szociális érzékenységét, a faji kérdésekről alkotott véleményét. Az ellenfelek azonban korántsem ilyen jóhiszeműek, s természetesen minden igyekezetükkel azon munkálkodnak, hogy foltot találjanak a jelölt múltján. Buzgólkodásuk nem is marad eredménytelen, hiszen – amint a regény egyik szereplője idézi cukornádarató öreganyja bölcsességét: – „Minden szentnek van múltja, és minden bűnösnek van jövője.” A választási kampány színeváltozásaitól, kíméletlen harcaitól, kegyetlen mocskolódásaitól megcsömörlött Henry Burton csaknem kiszáll a ringből, hogy legyen elnök az, aki túléli az embertelen küzdelmet. A talányos névtelenséget választó szerző rendkívül érdekesen, fordulatosan, kalandos izgalommal és feszültséggel tárja olvasói elé a gátlástalan politikai és választási harcot, amelynek résztvevői között ráismerhetnénk az amerikai közélet létező figuráira, akár a mindenkori elnökre és feleségére, lerántja a leplet a kampánycsinálók mocskos trükkjeiről, a felbérelhető sajtó acsarkodásáról, a szemenszedett hazugsággá ferdített valóságról. Tiszta Amerika, mondhatnánk, holott ma már mi is tapasztalunk hasonlót a saját bőrünkön.