IX. évfolyam 9. szám (november)
Nyírő József beszéde 1942. november 20-án, az országgyűlés képviselőházának 310. ülésén a nemzetnevelés fontosságáról
„A legnagyobb baj az, hogy elirányultak a szépség forrásától a mai fiatalok, de szeretek belegondolni abba, hogy a mai társadalom előbb-utóbb megcsömörlik önmagától, ráun önmagára és keresi azokat az értékeket, szépségeket, amelyekből valamelyest töltekezhet – mondta Erdélyi Zsuzsanna Huszár Andrea Magdolna szobrászművész „Mátyás király és a tisztavizű kút” című kiállításához kapcsolódó beszélgetésen.
Atilla Király Gimnázium Abán – immár a név is hivatalos. Ismerkedjenek meg a szellemiségével is! Érdemes!
Albert Camus 1956-ban, csaknem egyedüliként kiállt a magyar forradalom ügye mellett. Így írt erről A magyarok vére című kiadványában: „Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg.” – Az utolsó mártír? 100 éve született Albert Camus.
„IMÁDKOZOM , A LELKEM KÁPOLNÁJÁBAN HANGJEGYEK TÉRDEPELNEK…” – Ferencz Évára emlékezünk.
Katáng kóró, a sokszínű gyógyító.
Nem szükség, reménylem, hosszasan fejtegetnem, hogy a mezei szorgalom virágzatához még közel sem elég, hogy a földművelésre elegendő nép helyes föld- és néposzlat legyen; hanem még az is múlhatatlanul megkívántatik, hogy a földművelő nép mind erkölcsére, mind értelmére nézve nagy céljaihoz képzett legyen; mert egyedül az ily nép lehet alkalmas eszköze minden józanabb irányzatoknak, a nem ilyen nép ellenben örökre csak annak lesz eszközlője, aminek eddig volt, tudniillik: az ínségnek. – Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul
„A budapesti Erzsébet híd 290 méteres fesztávjával egyike a világ legnagyobb lánchídjainak, amit valaha is építettek. A kortársak a világ legszebb függőhídjának nevezték”. Mihailich professzor 1960-ban kiadott könyvében azt írta, hogy „Az Erzsébet híd világra szóló nemzeti műremek-alkotás, melyet eredeti formájában felépíteni kulturális kötelesség” – lett volna, ha nem kábelhídként építik újjá… - A magyar mérnökök, a magyar ipa és a magyar munka egyik zseniális alkotása az 1903-ban átadott Erzsébet lánchíd.
Igen bőven van itt arany, ezüst, vas, réz, ón, gálic, márvány, vörös is, fehér is – részlet Oláh Miklós: Hungária című művéből.
Rendkívül sok közös vonás van a magyar és igen sok más nyelv között. Ennek oka, hogy ezen nyelvek gyökei a magyar nyelv gyökeivel egyeznek vagy rokonok. Ebből sokan vonták le helyesen azon következtetést, hogy léteznie kellett egy eurázsiai ősnyelvnek, melyből a legtöbb nyelv eredt – Arató István írása.
Összefoglalva és életterületekre lebontva elmondhatjuk, hogy az előttünk álló egy év, nem a jutalomjáték, hanem az önmagunkba nézés, s legmélyebben rejtőzködő vágyainkkal való szembenézés ideje – Mit mondanak a csillagok?
Folytatjuk Erdélyi Viktor Ákos: Nádi rablók, bujdosók című novelláját.
Nemzetbiztosító hadjáratok – Poór Miklós elemzése a 955. évi hadjáratról.
A szegedi James Bond – 120 éve született Szent-Györgyi Albert
„Mikor eladta a czigány a lovát, figyelmeztette rá a vevőt, hogy annak ugyan semmi hibája nincs; csakhogy épen „csillagot nem vizsgál, vasat nem rág és fára nem mász”. Aztán, mikor már haza akarta vinni a lovat a vevő, akkor vette észre, hogy a ló vak (azért nem vizsgál csillagot), a zablát nem engedi a szájába tenni (vasat nem rág), s mikor hídra ér, nem akar rajta keresztűl menni (fára nem mász).” – Jókai Mór A magyar nép humora.
Mátyás király emlékév Abán – Hunyadi Mátyás királlyá választásának 555. évfordulója és megkoronázásának 550. évfordulója alkalmából.
A talicskás ember – Az egykori Szovjetunióba hurcolt magyar rabok és kényszermunkások emléknapjára egy érdekes történettel emlékezik Csaba Zoltán.
Rovásírás és egy igazi parasztomlett recept.
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!