Kockás utazósapka, kurta szárú angol pipa és a nyeles nagyító - ezek az utolérhetetlen Sherlock Holmes, minden idők legnagyobb detektívjének örök kellékei, no meg az elmaradhatatlan Dr. Watson, Holmes hűséges barátja, jobbkeze, krónikaírója. Doyle, maga is kalandos pályát futott be. 1859-ben született Edinburghban, ugyanott végezte egyetemi tanulmányait, az orvoskaron. Jólértesültek szerint egyik egyetemi professzorának diagnosztikai módszereiből merített ihletet Sherlock Holmes alakjának és nyomozási szisztémájának megteremtéséhez. Conan Doyle orvosként kezdte pályafutását, és mert kezdetben gyéren szállingóztak southsea-i rendelőjébe a páciensek, üres óráiban írogatott. Szenvedélyesen pártjára kelt mindazoknak, akiket szerinte ártatlanul ítéltek el; sportolt; műkedvelő módra detektívkedett; katonaorvos volt a búr háborúban; de volt prédikátor, sőt misszionárius is. Nevét azonban Sherlock Holmes közvetítésével ismerte meg a világ; a mesebeli Sherlock Holmes rezidenciáját, a Baker Street 221/b-t máig is megkeresik a turisták - még a komoly angol útikönyvek is megemlítik. Sherlock Holmes, aki az elszórt cigarettahamuból megállapította a dohányos korát, nemét, hajszínét és kedvenc ételét, aki ellopott versenylovakat csakúgy megtalált és visszaszármaztatott jogos tulajdonosának, mint ellopott titkos államszerződéseket, akinek megfigyelőképességével csak a kombinációs és következtetőkészsége versenyezhet, aki nem ismer reménytelen és megoldhatatlan esetet, egyszóval minden idők legnagyobb detektívje - az a Holmes e könyv utolsó esetében magával ragadja legyőzhetetlen ellenfelét a halálba; ám hogy mennyire nincs számára lehetetlen, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy milliós olvasótáborának elkeseredett követelésére Conan Doyle kénytelen volt hősét feltámasztani, és a jó Dr. Watsonnal megíratni Sherlock Holmes tucatnyi újabb esetének krónikáját.
