Az emberi civilizáció fejlődése olyan, mint a járás: a múlt szilárd talaján áll, ám lendülete már a jövőbe vezet. Mesélőkedvünk, ősi mítoszaink az írott történelem elé nyúlnak vissza. Manapság ezek a mesék futurisztikus köntösbe öltöztetve a jövőben játszódnak. Reménykedünk, hogy lesz még jövőnk, de ezt múltunk ápolásával, hagyományainkra, mitológiáinkra visszakacsintva képzeljük el. Így kapcsolódik össze science-fiction és fantasy.
Az elmúlt években hivatalos találkozókon, baráti társaságokban, netes fórumokon nem egyszer tanúja voltam olyan párbeszédeknek, töprengéseknek, amelynek témája a két „műfaj” különbözősége illetve elsőbbsége volt. Persze a fantasys tábor azt állította, a mesék ősibbek, tehát övék az elsőbbség. A sci-fisek ezzel szemben azt mondták, hogy a tudományos-fantasztikum az irodalmi vonulat, s „elhagyással” keletkezik a fantasy: kivesszük a tudományost és marad a fantasztikum. A fantasy csupán egy oldalhajtás.
Botorság ezen vitatkozni. Dr. Sárdi Margit, aki az ELTE-n sci-fi szakkollégiumot vezet, felvilágosíthat bárkit, hogy a sci-fi – s így a fantasy is – nem irodalmi műfaj, hanem tematika. Témakör. S ez igaz: szépirodalmi művek, klasszikusok is sokszor használják a fantasztikus elemeket, s az igazán jó sci-fi vagy fantasy sosem válik el az irodalom műfajaitól – líra, dráma, epika – hanem azokban alkot nagyot, s épp úgy lehet szépirodalom.
Átjáró szeretnénk lenni a két témakör között, s átjáró a mindennapok realitásából a mesék világába. Ezt vállaltuk fel pár hónapja, amikor megfogant elhatározásunk: lapot indítunk. Aztán hirtelen azt vettük észre, hogy a logónk Stonehenge kőköre, az Óriások Kórusa – Óriások Tánca. Egy dolomitkör, amelyet emberemlékezet előtt meghalt alkotói a misztikus régmúltban emeltek azért, hogy a csillagok járását, s az eget nyomon követhessék évi útján. Épp úgy át akartak lépni a mindennapokból az istenek világába, az égi messzeségbe, ahogyan mi tesszük.
A mese a jövőbe helyezve is mese lesz, a mesélőkedv a lényeg. Most pedig lépést lépés után helyezve induljunk el a mesék útján, a mesékén, amelyeket az Átjáró Magazinnal nyújtunk.
