Baka András tréfás beszédei elé 1. Ez az első és bizonyára az utolsó olyan magyar népmesegyűjtemény, amely címében a mese helyett a beszéd szót használja, abban az értelemben, hogy Baka András tréfás meséi. A régiségben ugyanis - noha ezzel a kérdéssel tudtommal egy nyelvészeti vagy néprajzi tanulmány sem foglalkozott - a mesének a magyar nyelvterület egy részén valaha beszéd volt a neve. Mielőtt végleg feledésbe merülne, legalább egyetlen gyűjtemény élén őrizzük meg emlékét művelődéstörténeti-nyelvi kultúránk számára. A beszéd ~ mese jelentésváltozás néprajztudományunkban aligha köztudomású, noha szótáraink tanúbizonysága szerint folklórterületünk legarchaikusabb részein, a székelyek és a moldvai csángók körében előkerült néhány elszórt adat néhai ismeretére és használatára vonatkozóan. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a beszéd „A magyarba egy közelebbről meg nem határozható szláv nyelvből került át »beszéd, szó« jelentéssel" - és miután 1138-tól felsorolja a történeti adatokat, csak későn, 1863-ban jut el Kriza János Vadrózsák című székely népköltési gyűjteményéhez, az egyetlen olyan adathoz, amelyben a beszéd kétségtelenül a mesét jelentette. 1 Föllapozva a Vadrózsák megfelelő helyét, Krizától a következőket olvassuk: „Az ezután következő népmeséknek semmi variánsát nem ismerem népmese-irodalmunkban. Csak annyit jegyzek meg róluk, hogy a legfrissebb, alig egy éves terményei a »beszédek« költésében kifogyhatatlan népelmének. E beszéd-költők egyszerű szegény »széköly embörök«, többnyire napszámosság vagy kézi munkájok után élők, de azért nem csekély hatásuk van az ő jóízű szájokon áhítattal csüggő népre, s hírök-nevök, ha nem is hét országra, de hét falura bizonyosan szól" stb.2 Az etimológiai szótár nem közli, hogy a Vadrózsákban Kriza idézett szavain kívül magukban a mesékben is kétszer szerepel a beszéd szó, számunkra is annak bizonyságául, hogy a Krizától idézőjelbe tett „beszéd" nem saját leleménye, hanem valóban a mese hagyományos székely megnevezése volt. A Csihán királyúrfi című udvarhelyszéki mese kezdőformulája: „Egyször vót, hol nem vót, hetedhét országon túl, még azon is túl, kidőlt kemöncének bedőlt ódalába egy jegönyefa, annak a jegönyefának vót hatvanöt ága, s azon mindön ágán hatvanhat varjú; aki az én beszédömöt meg nem hallgassa, vájja ki a szömit." És Az irigy testvérek című háromszéki mese záróformulájából: „Többet ebből a beszédből nincs mit hallassatok, met elmondtam végedes-végig, még egy szeketlő szemet sem hattam ki belölle."