| E munka bemutatása |
7 |
| ELSŐ KÖNYV |
|
| Hun-magyar testvériség Kárpátországban |
13 |
| Mit találunk a kézikönyvekben a hunokról és a magyrokról? |
13 |
| Kik a hunok? |
13 |
| Kik a magyarok? |
17 |
| Beszélhetünk-hun-magyar testvériségről? |
25 |
| A hunok nyelvemlékei |
27 |
| Milyen nyelven beszéltek a hunok? |
27 |
| Mit tudunk a hun vagy székely írásmódról? |
29 |
| Szemelvények a székely-magyar rovásírás emlékeiből |
34 |
| A hunok rovással írt magyar nyelvű okmányai |
36 |
| A kárpáti Hunország népeinek faji sajátságai és népnevei |
46 |
| Embertani megfigyelések |
46 |
| A Hungar és Magyar név értelme |
51 |
| A Székely, Kus és Turki név értelme |
56 |
| MÁSODIK KÖNYV |
|
| A hunok és magyarok őshazájukban: a régi keleten |
|
| Első benyomásaink az Őshazáról |
65 |
| Az Őshazára utaló ismert adatok |
65 |
| Az Őshaza személy- és helyneveiben megőrzött magyar szókincs |
68 |
| Az Őshaza történeti éghajlata és első gyarmatosai |
76 |
| Magyar volt-e a Régi Kelet kultúrnyelve? |
81 |
| A kutatások jelen állapota |
81 |
| Az úgynevezett szumír és egyiptomi nyelv eredetileg ugyanaz a nyelv |
87 |
| A szumír és egyiptomi nyelv egyformán magyar nyelv |
91 |
| Rengeteg a Kr. e. évezredekből eredő magyar nyelven írt okmány |
98 |
| Az írás eredete |
98 |
| Az őshaza írásmódok alapelvei, az olvasás és az ábécé átírás |
104 |
| Rovásjelekkel írt keleti magyar nyevlemlékek |
109 |
| Egyiptomi hieroglifákkal írt magyar nyelvemlékek |
119 |
| Ékjelekkel írt mezopotámiai magyar nyelvemlékek |
119 |
| Tiszta képírással írt magyar nyelvemlékek |
132 |
| A magyar népek őshazai hitvilága |
139 |
| Az úgynevezett termékenységi vallás |
139 |
| A napközpontú világkép |
146 |
| Hol laktak az istenek? |
149 |
| Az istennevek írása |
152 |
| Mi történik a halál után? |
155 |
| A temetkezési helyekről? |
162 |
| Néhány szó a Halotak Könyvéről |
166 |
| A magyar népek őshazai államszerkezete |
170 |
| A királyi intézmény és a közigazgatás |
170 |
| A királyok trónnevei és uralkodói címei |
173 |
| Uralkodói jelvények |
177 |
| A papi intézmény |
180 |
| A vallás politizálódása |
187 |
| Az Őshaza néptörténete |
192 |
| Az Őshaza északi felének benépesítése |
192 |
| Az Őshaza déli felének benépesítése |
199 |
| A magyarok északra vonulása |
203 |
| A magyar-hun testvériség kialakulása Mezopotámiában |
210 |
| Testvérülés a Földközi-tenger keleti partvidékén |
214 |
| Magyar-hun testvérülés a Nílus völgyében |
217 |
| Az őshazai magyar nemzetek egyetemes békéje felé |
230 |
| Az idézett munkák jegyzéke |
234 |
| Tartalom |
239 |
| Tájékoztató és köszönetnyilvánítás |
5 |
| HARMADIK KÖNYV |
|
| KÜZDELEM A FEKETE BŐRŰ KUSOKKAL |
|
| Az afrikai kusok |
9 |
| Eredetük és szálláshelyeik |
9 |
| Sokféle népnevük |
11 |
| A magyarok meghódítják őket és keverednek velük |
19 |
| A "fekete" magyarok politikai öntudata |
24 |
| Ők képviselik Afrikában a magyar kultúrát ezer éven át |
27 |
| Kik örökölték a afrikai magyar kultúrát |
30 |
| Jegyzet az újabb Afrika-kutatások főbb irányairól |
32 |
| Az Indus-völgyi kusok |
35 |
| A nép és országa |
35 |
| Milyen nyelven beszélt az ország lakossága |
37 |
| Szövegeiket magyarul írták |
39 |
| Átvonulnak Dél-Mezopotámiába |
42 |
| Az indiai kusok Szuezben és Színaiban |
45 |
| A kusokat elűzik az egyiptomi érdekkörből |
50 |
| A közép-ázsiai vagy turáni kusok |
52 |
| Eligazodás sokféle népnevük között (szkíták, hunok, stb.) |
52 |
| A szkíták magyar nyelvemlékei |
60 |
| Magyarul olvasható szkíta szövegek |
62 |
| A parthi nevű nép magyarsága |
65 |
| A kusokkal való évezredes kapcsolataink mérlege |
68 |
| NEGYEDIK KÖNYV |
|
| Küzdelem a nomád életformájú szemitákkal |
|
| A szemiták bejövetele és elhelyezkedése a magyar Őshazában |
73 |
| A szemiták eredete és népi kiléte |
73 |
| A nekik adott magyar népnevek |
77 |
| Kánaán és Szíria népei a szemiták előtt |
83 |
| Az őslakosság erőfeszítései a szemita beözönlés megakadályozására |
91 |
| A szemiták Asszíriában hont foglalnak és a "világuralom" megszerzését tűzik ki céljukul |
95 |
| Felmérik esélyeiket nyutaton: Kánaánban és Egyiptomban |
99 |
| A szemiták megszerzik a főhatalmat és leigázzák a magyar népeket |
109 |
| Forradalom Egyiptomban |
109 |
| Mózes a zsidókat asszír segítséggel kiszökteti Egyiptomból |
114 |
| Közös erővel meghódítják Kánaánt |
121 |
| A szemita "világmonarchia" megvalósítása Asszíriával |
124 |
| Az asszírok bukása |
136 |
| Jegyzett az Ószövetség forrásáról |
139 |
| A szemiták másodszor is az egész Régi Kelet urai |
146 |
| Gyülekező helyük ezúttal Perzsia |
146 |
| A zsidók egy részét visszatelepítik a Jordán völgyébe |
149 |
| A persza állam szemitizálása és a médák félreállítása |
154 |
| A szemiták másodszor is uralják az egész Régi Keletet |
157 |
| Jegyzet az Ó-perzsa nyelvről |
160 |
| Magyarok, kusok és szemiták a keleti történet utolsó felvonásában |
161 |
| A szemitákkal való őshazai küzdelmeink mérlege |
162 |
| Az idézett munák jegyzéke |
165 |
| Tartalom |
173 |
| ÖTÖDIK KÖNYV |
|
| Az őshazából a magyar nyelvű népek átköltöznek Európába és ott új hazákat alapítanak |
|
| A Régi Kelet népessége áttelepül Délkelet-Európába |
7 |
| A kutatások jelen állása |
7 |
| Magyar isten- és királynevek Kréta-szigetén |
10 |
| Magyar hely- és népnevek Krétában és az Égei szigetvilágban |
14 |
| Magyar nyelvű írások Kréta szigetén |
17 |
| A Balkán-félsziget magyar őslakossága |
22 |
| Kr. e. 1200 után szemita kötelékek nyomulnak be az Égei térségbe és a Balkánra |
24 |
| A görög nép és görög kultúra kialakulása |
28 |
| Jegyzet Homeros Odysseájáról |
32 |
| Európa nyugati részeibe is magyar ajkú népesség érkezett először |
36 |
| Miért nem tudtuk ezt mindezideig |
36 |
| A "fekete magyarok" bejövetele |
41 |
| A fehér magyarok első hulláma |
44 |
| Szántó-vető fehér magyarok érkezése |
53 |
| A Kelta-név az Európába költözött magyar népek összefoglaló neve |
65 |
| A nem-magyar nyelvek kialakulása Nyugat-Európában |
69 |
| Az első Kelet-Európa szintén magyar alkotás |
75 |
| A vonatkozó irodalmi tanulságok |
75 |
| A név szerint ismert első keleteurópai gyarmatosok: a Cimmerek |
78 |
| A Balti-tenger partjára vándorolt Esthoni és Fenni népek és a Jeges-tenger vidékére került Permiek |
79 |
| A Volga és Káma menti magyar néprészek |
87 |
| Az első nem-magyar nép Kelet-Európában: a Szarmaták |
89 |
| HATODIK KÖNYV |
|
| A Duna középső medencéjének benépesítése |
|
| A Balkán-félszigeten át érkező úr törzsek |
99 |
| A bejövő népességre vonatkozó eddigi ismereteink |
99 |
| A helynevek felhasználása Magyarország ókori történetének nyomozásában |
103 |
| A Duna-medence népessége a bronzkor végén |
110 |
| A bronzkori Magyarország népsűrűségi térképe |
118 |
| A kő- és bronzkori lakosság magyar nyelven írt emlékei |
122 |
| A Duna-medence leghíresebb bronzkori írásos emléke: a tatárlaki három agyagtábla |
127 |
| Az ókori Magyarország szerepe Közép-Európa első feltárásában |
133 |
| A keleti irányból érkező turáni néphullámok |
135 |
| A turáni haza kiürítésének körülményei |
135 |
| Szkíta törzsek beköltözése a Duna-medencébe |
136 |
| A római uralom néprajzi és politikai hatása |
140 |
| Attila király az egységes dunai állameszme megfogalmazója |
144 |
| Néprajzi és politikai viszonyok a Duna-medencében Árpád fejedelem jövetelekor |
151 |
| Árpád az isteni küldetésű férfi |
163 |
| Az eredmények összegzése |
172 |
| Az idézett munkák jegyzéke |
175 |
| Szövegközi térképek |
|
| Okmánytár |
|
