A magyarországi településállomány és -hálózat vázlatos földrajzi leírásával több célom volt: összegezni kívántam a településállomány kutatásában elért számottevő, de a kérdéskört mégis meglehetősen hézagosan és egyenetlenül feldolgozó eredményeket. Könyvem mégsem a magyarországi településhálózat tudományos (településföldrajzi) monográfiája. Ennek elkészítéséhez számos további vizsgálatra, a településállománnyal, az egyes tájak-kistérségek településhálózatával, az egyes településekkel foglalkozó földrajzi, történeti, néprajzi, szociológiai, szociográfiai, városépítészeti, monografikus, stb. irodalom módszeres és teljességre törekvő áttekintésére lenne szükség, s erre lehetőségem e munkám kapcsán nem volt. Nehezíti napjaink magyarországi településhálózata tudományos igényű földrajzi monográfiájának elkészítését a településállomány átmeneti állapota, a politikai-gazdasági rendszerváltás által kiváltott településformáló folyamatok kezdeti stádiuma, az e folyamatok felmérését lehetővé tevő statisztikai adatok, információk hiánya vagy hézagos volta (kialakulatlanok s részletes területi bontásban ismeretlenek pl. az agrártulajdonviszonyok), s e folyamatok-következményeik feltáratlansága. (Pl. a hazai faluállomány jelenlegi funkciói - mi lett az ipari válságövezetek egykori ingázó-falvaival? -, mezőgazdasági tulajdon- és üzemi viszonyai, demográfiai-társadalmi folyamatai, s a mindezek következtében kialakuló, a faluállományon belül lezajló differenciálódás, az így kialakuló falutípusok mindmáig nem képezték tudományos vizsgálódás tárgyát - a korábban említett okok miatt nem is képezhették. A hetvenes-nyolcvanas években a falvakról felhalmozott tudás, az akkor kidolgozott falutipizálások pedig ma már kevéssé használhatóak, hiszen megváltozott a legtöbb falu funkciója, lakosságának foglalkozási szerkezete, tulajdon- és társadalmi viszonai és így tovább, miközben merőben új jelenségek - pl. munkanélküliség, tömeges földmagántulajdon, önkormányzatiság, stb. - jelentek meg a falusi térségekben. Így, empirikus vizsgálatok híján legfeljebb deduktív levezetések, találgatások s jóslatok jelennek meg falvainkról - ezek azonban nem képezhetik alapját tudományos igényű összegzésnek.) De a tudományos monográfiajelleg ellen munkálkodott a szerző azon törekvése is, hogy kezelhető terjedelmű, a túlzott részletezéstől tartózkodó, kézikönyvként is használható munka kerüljön ki keze alól. Reményeim szerint a társtudományok művelői, az egyetemek, főiskolák geográfus hallgatói, a posztgraduális képzésben részt vevők s a "művelt nagyközönség" számára nyújthat tájékozódást, ismereteket a magyarországi településhálózatról.
