A szerzők Székelykeresztúron felfedezték egy nyomtalanul elpusztult középkori udvarház maradványát, melynek feltárása az 1990-es években kivételesen gazdag régészeti leletanyagot eredményezett. A középkor végén leégett kúria felszerelésének jelentős részét többéves régészeti kutatással feltárták, majd hosszadalmas múzeumi munkával restaurálták. Hatalmas mennyiségű kályhacsempe, kerámiaedény, továbbá sok fém- és üvegtárgy, valamint állatcsontok váltak kutathatóvá és bemutathatóvá. A középkori erdélyi régészetben kulcsfontosságúnak számít ez az emlékanyag. A kötet -sok fényképpel és rekonstrukciós rajzzal- bemutatja ennek kapcsán a középkori székelyföldi előkelők életét, a mezővárosi fejlődést is tárgyalva történeti áttekintést ad, és három székelykeresztúri nemesi család 15-16. századi históriáját vázolja fel. Az erdélyi reformáció helyi hullámverését is érinti.
