Tudományunk, irodalmunk, művészetünk egymásután állítja kulturális fejlődésünk szolgálatába a magyar mult haladó értékeit. Zichy Mihály művészete ebben a nagyigényű feladatban jelentős helyet érdemel. Szükség van arra, hogy gazdag tartalmú, a gondolat mélységét tükröző életműve - amelyet páratlan mesterségbeli tudással fejezett ki és hagyott reánk örökségül - a tömegek tudomására jusson, közkinccsé váljék.
Ennek a szerény monográfiának az a szándéka és feladata, hogy hozzájáruljon Zichy művészetének megismertetéséhez és megértéséhez. Nem léphet fel munkánk sem a teljesség, sem a végső bírálat igényével, hanem - új szempontok, eddig ismeretlen műveinek és leveleinek figyelembevételével - Zichy művészetének új értékelését kívánja előmozdítani, és haladásunk szolgálatában végzett munkájára kíván rámutatni.
Életművének megítélésében nehézséget jelent az a körülmény, hogy több országban több ezer művet alkotott és így műveinek tekintélyes részét csak reprodukcióban ismerjük, továbbá, hogy a Magyarországra került rajzainak és akvarelljeinek számos jelentős darabja - a nagyértékű Madách- és Arany-illusztrációsorozaton kívül, amelyek a Szépművészeti Múzeumban vannak - a magángyűjtők között szerteszóródott.
Ahhoz, hogy Zichy művészetéről világos, összefoglaló képet kapjunk, teljesíteni kellene a mester óhaját: "Jó vagy rossz művész voltam-e, arról az idő fog határozni, de határozott ítéletet a legjobb barátaim is csak akkor hozhatnak, ha műveimet egybegyűjtve látják."
A szovjet-magyar kultúrkapcsolatok eredményeként a Tretyjakov-képtár hatvanegy darab Zichy-grafikát küldött, amelyek a művész születésének százhuszonötödik évfordulóján a Szépművészeti Múzeumban rendezett grafikai kiállításon kerültek bemutatásra. Ennek az anyagnak a megismerése és tanulmányozása feladatunkhoz hézagpótló segítséget adott. Továbbá értékes adatokat és tájékoztatást kaptunk a szovjet műtörténészeknek, Pahamovnak és Zamoskinnak a Szovjetunióban levő Zichy-képekre vonatkozó ismertetéseiből.
Ezek az eddig nálunk ismeretlen művek, reprodukciók és az oroszországi munkásságára vonatkozó ismertetések, valamint a zalai Zichy emlékmúzeum eddig fel nem dolgozott anyaga tették lehetővé számunkra a Zichy-irodalom számos téves adatának helyesbítését és új adatok közlését.
Könyvünk igyekezett rámutatni Zichy művészetének társadalomtörténeti és ezen belül kultúrtörténeti forrásaira. Művészete és egyénisége ebből a keretből bontakozik ki - és úgy véljük - a benne mutatkozó ellentmondások Zichy korának valóságos történetében magyarázatot kapnak. A nagy művész kulturális jelentőségét kutatásunk abban ismerte fel, hogy mint festő saját korának haladó eszméit, mint illusztrátor saját kora és az elmult korok haladó, forradalmi költőinek, íróinak műveit tolmácsolta - s hogy ezzel a művészi munkával párhuzamos szervezőképességét a társadalom fejlődésének szolgálatába állította.
E munka vezérfonalául Zichy művészi fejlődésének útját választottuk, mert ez a fejlődés - a maga folyamatosságában, ugrásaival és zökkenőivel együtt - a valóság hű képét adja: azt, ahogyan művészetének kibontakozása az életrajzon belül elénk tárul.
