A sötét középkorba csöppen az olvasó. A druidák és keresztények lakta Britanniát belviszályok sújtják, ugyanakkor a germán törzsek külső támadása fenyegeti a szigetországot. Arthurt elűzik, Merlin eltűnik, s a britek trónján védtelen gyermekkirály ül... Cornwell, a tapasztalt történelmiregényíró, ezúttal a közkedvelt, mégis oly kevéssé ismert Arthur mondavilágot dolgozza fel, mesterien ötvözve a legendát a hiteles történelmi tényekkel, folklór és misztikus elemekkel. A szokványos románc és lovagmese motívumokon túl A tél királya megismertet bennünket a valódi Arthurral, aki igazi, összetett regényhős; számára szent dolog a becsület, a hűség és a lovagiasság; szenvedélyesen, sőt talán túlságosan is szereti Guinevere-t, s élete egyszerre tragikus és heroikus. Azt sem tudjuk teljes bizonyosággal, hogy Arthur valóban létezett-e. Még kevésbé mondható ez el a kerek asztalról és annak lovagjairól. Éppen ezért Cornwell bátran ábrázolhatja Galahadet kiváló tudósként, Lancelot-ot pedig Arthurra féltékeny gyáva politikusként. A történet narrátora Derfel Cadarn, Merlin egykori kegyeltje, Arthur nagy elismerést kivívott harcosa. A harcok során Derfel Arthur jobb keze lesz, így az olvasó első kézből kapja információit a legfontosabb, országos jelentőségű eseményekről. Az Isten ellensége az Excalibur sorozat második kötete, és közvetlen folytatása a Tél királyának. Az előző kötetben Uther, Dumnomia és egész Britannia királya meghal, és trónját csecsemőkorú unokája, Mordred örökli meg. Arthur, akit Uther törvénytelen gyermekeként Mordred egyik testőrének nevezik ki, idővel magasan kiemelkedik a többi méltóság közül, mégis mindenáron be akarja tartani Uthernak tett esküjét, hogy Mordred, amint eléri az alkalmas kort, elfoglalhassa Dumnomia trónusát. Arthur azt is célul tűzi maga elé, hogy megbékíti az egymással háborúzó brit királyságokat. A legnagyobb ellentét Dumnomia és Powys közt feszül, de amikor megegyezés születik, hogy Arthur feleségül veszi Ceinwynt, Powys hercegnőjét, úgy tűnik, elkerülhetővé válik a háború. Arthur azonban a koldusszegény Guinevere hercegnőt választja, és a Ceinwynt ért inzultust évekig tartó háborúskodás követi, melynek végén Arthur legyőzi Gordfyddyd királyt a Lugg Vale-i ütközetben. Powys trónja Cuneglasra, Ceinwyn fivérére száll, aki Arthurhoz hasonlóan békét akar teremteni a britonok között, hogy azok a közös ellenség, a szászok ellen fordulhassanak. A Tél királyát, miként a jelen művet is, Derfel (ejtsd Dervel), az egykori szász rabszolga meséli el, aki Merlin házában nevelkedik, és felcseperedve Arthur harcosa lesz. Arthur Armoricába (a mai Bretagne-ba) küldi Derfelt, ahol részt vesz az elvetélt hadjáratban, melynek célja megmenteni Benoic briton királyságát a frank behatolóktól. Benoic menekültjei közt Britanniába érkezik Lancelot is, Benoic elűzött királya, akit Arthur Ceinwynnel akar összeházasítani és Siluria trónjára akar ültetni. Derfel első látásra beleszeret Ceinwynbe. Merlin meg akarja kaparintani az Üstöt, egyikét Britannia Tizenhárom Kincsének. Merlinnel szemben sorakoznak fel Britannia keresztényei, kiknek legfőbb vezetője, Sansum püspök, szinte minden hatalmát elveszítette, mikor kihívta maga ellen Guinevere haragját. Sansum kegyvesztett és apátként szolgál az Ynys Wysryn-i (glastonbury-i) Szent Tövis kolostorban. A Tél királya azzal végződik, hogy Arthur megnyeri a Lugg Vale-i ütközetet. Mordred trónja bizonságba kerül, a déli brit királyságok szövetséget kötnek, és Arthur, bár maga nem király, vitathatatlanul a szövetségesek vezéralakja. Az Excalibur sorozat harmadik, befejező része a brit sötét középkorba kalauzolja az olvasót. Merlin, a Druidák legnagyobbika szerint az ősi istenek magukra hagyták a briteket, és nélkülük nem lehet legyőzni a hódító szászokat. Mordred vaskézzel uralja az országot, Arthur pedig szertefoszlani látja a békével kapcsolatos álmait... A szerző hallatlanul izgalmas, lebilincselő története és érzékletes, korhű leírásai mellett a tökéletes jellemábrázolással megalkotott figurák - Sagramor, a harcos, Taliesin, a bárd, Guinevere, Lancelot és maga Arthur - testközelbe hozza a britek talán legnépszerűbb és legtöbbet feldolgozott, ugyanakkor legkevésbé ismert történelmi korszakát. Az Excalibur trilógia (A tél királya, Isten ellensége, Excalibur) az elsőtől az utolsó betűig lebilincseli az olvasót.
