Bertha Bulcsu írásaiban mindig is fontos társadalmi kérdéseket vetett fel. Új regényében csellengő fiatalok, munka, cél és eszmények nélkül lézengő galeritagok életéből mutat be egy szeletet.
Lupusz a regény központi figurája, az író az ő sorsát, belső történéseit kutatva jut el a lopásból, betörésből élő társasághoz, ahová a fiú útja csaknem törvényszerűen vezet. "Csaknem", hiszen életútjának fordulópontjain megvan a választási lehetősége az emberibb, tartalmasabb léthez, ám Lupusz sorsa másképpen teljesedik be. Gyilkol és a büntetéstől való félelmében menekül. Az író ezzel a mozzanattal kezdi regényét, s különleges technikával: emlékképek, idősíkok egymásba csúsztatásával beszél múltról és jelenről, a galeriszellemről, az erőszakról, a nagyvárosok mélyvilágáról, s felmutatja, hogy az illúziókba menekülés a szabadságnak csak a látszatát képes megadni.
