A könyv szerzői jelentősen bővítették és részben átdolgozták korábbi, sikeresen alkalmazott művüket. Az elmúlt két évtized a politikai tudományok kiteljesedésének az időszaka volt. A bővített és átdolgozott tankönyv közvetíti a politikatudomány klasszikusainak alapműveit, a modern politikatudományi ismereteket és a magyar politikaelmélet művelőinek legfontosabb tudományos nézeteit. Az általános tudományelméleti és eszmetörténeti fejtegetések után foglalkoznak a szerzők a politika fogalmával, az arra vonatkozó felfogásokkal az ókortól a legmodernebb politikaelméletekig. Több fejezetben fejtik ki a politikai rendszer működésére, elemeire és funkcióira vonatkozó nézeteiket. A könyv rendszerezett formában mutatja be a modern, versengő pártokat, a pártrendszerek típusait, a politikai rendszerek sajátos logikáját, a politikai legitimáció fogalmát és fajtáit. Önálló fejezetben elemzik az egyes politikai intézményeket: a pártokat, az érdek-képviseleti szervezeteket, a politikai mozgalmakat, a tömegkommunikáció és politika összefüggéseit, a parlamentarizmus állami intézményeit (az államfő, a kormány, az Alkotmánybíróság) részletes összehasonlító anyagra támaszkodva. Új fejezetben tárgyalják a négy fő ideológia (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus és nacionalizmus) keletkezését, eszmei és elméleti alapjait, pozitív és negatív értékrendszereiket, a bennük kialakult alirányzatokat és politikai eszmeáramlatokat. Teljesen önálló részben elemzik a modern pártrendszereket, és a magyarországi pártrendszereket, azok jellemzőit 1867-től 2006-ig. A kötet zárófejezete a politológia és a jogelmélet határkérdéseire is kitér, az alapjogok belső szerkezetét és jellemzőit az alkotmánybíráskodási gyakorlatra támaszkodva mutatják be.
