Születésünkkor ajándékba kapjuk, de tudjuk-e, hogy honnan származik a magyar név?
– Miért használjuk népünk nevét − egyedül a világon − gondolataink bővebb kifejtésére, miért magyarázunk?
– Ha valamit tömören, félreérthetetlenül szeretnénk kiemelni, miért ragaszkodunk a magyarán szólva, az igaz-án, az egész-en, ill. a kerek-en, értelmükben hasonló szavainkhoz.
– Vajon létezik-e valahol az ősi írások között nyoma magyar mivoltunknak?
A választ a négyezer éves Nílus-parti írások és matematikai papiruszok szöveges példái nyújtják. A magyar volt a tudás őse, ő volt a tanár, aki nemcsak az írás, de a számolás rejtelmeibe is beavatta az írnokokat, és ő mutatta a követendő utat, az akkori elképzelésük szerinti örök élethez.
Mindez tiszteletet parancsol!
Könyvünkben bemutatjuk, hogy népünk mai neve az emberi lét egyik legősibb, legfentebb értelmét fejezi ki. Mindannyiunk feladata, hogy a jövőben mindezt alapjaiban is megismerjük, hogy követhessük és méltóak lehessünk a megelőlegezett magyar név viselésére, mert...
Magyarnak nem születni, magyarnak lenni kell!