Keveset tudunk a Kádár-rendszer titkosszolgálatának működéséről, hiszen egy titkosszolgálat értelemszerűen titokban működik, mindent megtesz azért, hogy tevékenységére utólag se derüljön fény. Különösen így van ez abban az esetben, ha illegális gazdasági működését, pénzügyi tranzakcióit akarja elfedni. A hidegháborús kémjátszmákban titkos pénzmozgások, szürke gazdaságba tartozó műveletek egész sora biztosította a szovjet térnyerést a nyugati világban mind gazdasági, mind politikai téren. Ezeknek a gyakorlatát átvéve és továbbfejlesztve, a hetvenes évekre a külkereskedelem hasznát egy maffiaszerűen működő hálózat igyekezett lefölözni Magyarországon, amelynek koordinátora a katonai hírszerzés volt. Tevékenységüket tetten érni a szigorú konspirációs szabályok miatt szinte reménytelen lenne, ha nem lett volna egy rivális szerv - az állambiztonság kémelhárító csoportfőnöksége -, amely féltékenyen figyelte minden lépésüket. A kémelhárítás a hetvenes évek közepén nyomozást indított nagy értékre elkövetett gazdasági bűncselekmény miatt a Metalimpex Külkereskedelmi Vállalat vezetői ellen, amely meglepő eredményt hozott...
Kik voltak azok a megnyertek? Hogyan épült rá a titkosszolgálat a külkereskedelemre? Mit jelentett a valutakitermelés és az alkotmányos költség? Miképpen lehetett cégeket alapítani a szocializmus idején, amikor magántulajdon igencsak szűk korlátok között létezhetett? Ezekre a kérdésekre is választ keres a könyv, miközben bemutatja, hogy a vadkapitalista üzletvitel a szocialista elit kiváltságaként már a hatvanas évektől kezdve a rendszer sajátja volt.
