Azt gondolhatnánk, hogy játszani mindenki tud, miért kell ehhez könyv? A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a dolog nem ilyen egyszerű, és még ha időnk engedi sem mindig tudunk gyerekeinkkel játszani. A Sutton-Smith házaspár könyve okosan és kedvesen siet segítségünkre. Világosan és élvezetesen leírják az egyes életkoroknak legmegfelelőbb játékokat. A játék fogalmát tágan értelmezik. Ide sorolnak minden olyan tartalmas tevékenységet, ami nem közvetlen haszonra törekszik: az álommeséléstől a hátonlovagláson át egészen addig, hogy a tévéből ismert rajzfilmfigurákkal epizódokat írnak a gyerekek. Gyakorlati „recepteket” adnak tehát arra, hogyan és – ami nem kevésbé fontos – mikor ne játsszunk gyerekeinkkel, mikor hagyjuk őket magukra. A gyerek szemével, a „gyerekhez leguggolva” játszanak, s ezt az „oktató” tónustól mentes közvetlenséget az olvasóval is megteremtik. Mindebben – azon túl, hogy a házaspárból az apa több könyves gyerekpszichológus és a játékpszichológiának is elismert szaktekintélye – bizonyára sokat segített saját tapasztalatunk is – öt gyerekük van.