A dolog lényege az volt, hogy történt a magyar kultúra. Teremtődött, vitatkozott, helyeket osztott, egyszerű embereket ragadott meg, hívott és taszított, és ha érték is idegen hatások, pontosabban befolyásolások, ezek lényegtelenek maradtak. Németh László Babits Mihállyal vitázott, Móricz legnagyobb műveit írja, és homlokán viseli Ady kiemelését - Levélféle Móricz Zsigmondhoz", Szabó Dezső létgondokkal küzdve is előad, és az ifjúság lelkesedik érte, és a nemzet hetyke tekintettel néz vissza arra az Európára, amely elcsatolta tőle az ország kétharmadát. A magyarság túlélte Trianont, és lélekben senki sem adta fel a teljes hazát, lám, Rácegrespusztáról is „nagy, kerek" országért imádkozik a juhász.