Mai napig kiindulópont Csűry Bálint Szamosháti szótára a tájszótárak készítői számára. Az eredetileg 1935-1936-ban a Magyar Nyelvtudományi Társaság gondozásában két kötetben napvilágot látott tájszótár, mely most hasonmás formában kerül az olvasók elé, a Szamos két partján fekvő Szatmár megyei falvak teljes szó- és szóláskészletét gyűjtötte egybe. Csűry Bálint maga is szamosháti lévén, jól ismerte ezt a nyelvjárást, sőt, anyanyelveként beszélte. Közölt adatait mind maga gyűjtötte. 'Szótáramban csak olyan adatok fordulnak elő, melyeket saját fülemmel hallottam s úgy jegyeztem föl' - írja szótára előszavában. A maga korában egyedülálló módon a feltárt nyelvterület teljes szókincsét közölte, a tájszavakon túl különös tekintettel azokra a köznyelvi szavakra, kifejezésekre, amelyeket a szamoshátiak a köznyelvitől eltérő jelentésben használtak. Másik erénye, hogy közli az adott szó, kifejezés hangtani és alaktani sajátosságait, hiszen ezek szintén igen nagy eltérést mutathatnak a köznyelvi használattól.
