Milyen könyörtelen és megalázó tortúrát jelent lakásnak megszerezni egy korábban lépcsőházi sufnit, hogyan vetkőzteti ki emberségéből ez a fogat csikorgató küzdelem a főhős fiatalembert, miként alázza meg szerelmét, Piroskát, aki pedig önzetlenül és rajongva vállalja érte, jövendő boldogságukért a legmostohább munkát is, s végül hogyan hasonlik meg önmagával a Mama halála után a fiatalember - erről szól A szoba című kisregény, Czakó Gábor egyik első írása. A szociográfiai hitelességű, robbanásig feszülő konfliktusokkal teli kisregényt méltán üdvözölte első megjelenésekor a kritika. A Megváltó kísérlet voltában is összetettebb, bonyolultabb, jelképesebb mű, egy bíróság elé idézett beatzenész groteszk históriája, amelyben nem a történet, hanem a szereplők viselkedése a meghatározó. A nouveau roman stílusában íródott kisregény nyelvi leleményei, minden konformizmust tagadó újszerűsége miatt joggal volt népszerű olvasmánya az ifjabb nemzedéknek.
A Sárkánymese, amellyel eddig csak a Magyar Nemzet hasábjain találkozhattak az olvasók, szintén a 70-es évek legelején íródott, s mintegy szintézise is az útkereső műveknek. Egyszerre jellemzi a tényföltáró, szigorú valóságábrázolás s ugyanakkor az abszurd jelképiség. Így lehet az, hogy bár szereplői időben és térben meghatározott emberek, Czakó Gábor hátborzongató történetében fantomalakokká, varázserővel bíró csodalényekké válhatnak.
