Könyvemben művelt, ám laikus nagyközönségnek szeretnék a gondolkodás nemi különbségeivel foglalkozó kutatásokról átfogó képet nyújtani. Egyrészt igyekeztem a legfontosabb tudományos eredményeket mind felsorakoztatni, másrészt pedig el szeretném kerülni, hogy valamiféle nehezen emészthető hivatkozási gyűjtemény legyen a végeredmény. A nők és férfiak kognitív, azaz problémamegoldó képességeiben kimutatható különbségek, illetve az ezek hátterében meghúzódó esetleges biológiai okok feltárását tűztem ki célul. A társadalom-tudományokon belül sokan képviselik azt az álláspontot, hogy a kognitív képességek terén megmutatkozó egyéni különbségek biológiai tényezőkre való hivatkozások nélkül is megmagyarázhatóak. Szerintük az egyes emberek közötti különbségek elsősorban környezeti, például szocializációs tényezőknek köszönhetőek.
A tudományos igényű kutatások nem társadalmi, vagy politikai ideológiák helyességének vagy helytelenségének bizonyítására valók, hanem arra, hogy a lehető legjobb, a rendelkezésünkre álló tényekhez maradéktalanul illeszkedő, dogmáktól független magyarázatokhoz vezessenek bennünket. Az emberi felismerés vizsgálatának tehát egyaránt magában kell foglalnia a biológiai tényezőket, a hormonális és az agyi működésre irányuló kutatások eredményeit és más fajok tanulmányozását is.
"Az a tudomány, amely a tényeket valamely ideológiához igazítja... valójában nem tudomány, hanem egy dogma szekértolója."
